1919-ben Raymond Orteig francia üzletember 25 000 dollárt ajánlott fel annak, aki először megszakítás nélkül átrepüli az Atlanti-óceánt. Lindbergh megnyeri a díjat módosított egymotoros Ryan típusú gépével, 1927-ben. A repülés fejlődése sokak szerint ennek a versenynek hatására ugrásszerűen felgyorsult, a következő három évben 5782-ről 173 405-re nőtt a légi utasok száma, megszületett a légiutas-szállítás.
77 évvel később az Orteig versenyétől inspirálva Peter Diamandis megalapítja az X-díj Alapítványt (X Prize Foundation). 10 millió dollárt gyűjt és ajánl fel annak a magán vállalkozásnak, amely 3 embert juttat az űrbe, és 2 héten belül képes ezt megismételni. Azt a díjat a Virgin Galactic nyerte a milliárdos Richard Bransonnal. Mára 7 űrturista járt odafenn, köztük Charles Simonyi, az első magyar privát asztronauta. Azaz a kezdeti 10 millió dolláros befektetésből egy több milliárd dolláros üzlet lett, akárcsak Lindbergh esetében. Persze az elején az űrrepülés nagy játékosai csak nevettek a terveinken – meséli Diamandis.
Az X-díjak száma azóta megsokszorozódott, 2000 óta több mint 60 különböző díjat indított 315 millió dollár értékben, teljesen új lehetőséget teremtve ezzel az innováció számára. Jövőre startol a 30 millió díjazású Google Lunar X Prize. A díjat az nyeri, aki képes eljuttatni a robotját a Holdra majd vissza is hozza. Az űr azonban csak a kezdet. Archon Genomics X Prize az orvoslásban remél fejlődést azáltal, hogy az elérhetővé teszi az emberek számár a génállomány feltérképezését. 10 millió dollárt ajánl annak a kutatócsapatnak, amely 100 emberi genomot tud feltérképezni (szekventálni) 10 nap alatt és személyenként 10 000 dollárnál olcsóbban.
A Progressive Automotive X Prize ezer mérföldes autóversenye 2010-ben startol, ami nem kevesebbet próbál elérni, mint a hagyományos robbanómotornak alternatívát kínálni. A részvétel feltételei azonban meglehetősen szigorúak, pontosan meg van határozva a nevezhető kocsi károsanyag-kibocsátása, minimális végsebessége és költségvetése. Az üzemanyagot az autóknak valamilyen országos energiahálózatról kell szerezniük, és a csapatnak pontos tervvel kell rendelkeznie arról, hogyan lehet évente 10 ezer darabot legyártaniuk az autójukból, megfizethető áron. Tehát a hidrogénfúziós futurisztikus játékszerek itt nem rúgnak labdába.
De van itt még amerikai egészségügyi reformra kiírás, és MIT-s egyetemisták szemináriumi ötletei alapján kidolgozott X-díj is, mely 2010-ben fog elindulni. Célja a gyorsabb, olcsóbb tuberkulózisdiagnosztikai eszközök kidolgozása. A fejlődő országokban az eszköz milliók életét menthetné meg.
A rossznyelvek szerint viszont az ilyen versenyek is csak arra szolgálnak, hogy a cégek minél olcsóbban, lehetőség szerint ingyen, mással végeztessék el a drága és rizikós fejlesztéseket. Bár igaz, hogy a 25 ezer dolláros Orteig-díj elnyeréséért a 9 résztvevő csapat összesen 400 000 dollárt költött, az Ansari X Prize-ba pedig 100 millió dollárt öltek bele a különböző csapatok, mégsem lehet egyértelmű veszteseket találni a résztvevők sorában, és akkor a társadalmi hasznot senki sem említette.
Michael Timmons kommunikációs manager elmondja: az X Prize Fundation nonprofit alapítvány, amit magánemberek és cégek támogatnak és semmiféle jogot nem formálnak a versenyeiken születő innovációkra, szabadalmakra. Céljuk radikális változások elérése a világ legnagyobb problémáinak megoldásában. És mivel a csapatok a McKinsey felmérése alapján körülbelül tízszer annyit költenek el, mint amennyit maga a díj ér, az igazi nyertes egyértelműen a társadalom. Ez a filantrópia, azaz az emberszeretet-modell lényege. És az X-díj maga a társadalmi tőke legújabb fajtája. Ráadásul ezek nem retrospektív elismerések, mint a Nobel-díj, hanem előremutatnak, így a fejlődés irányát is befolyásolni tudják. Ha Alfred Nobel élne, ma X-díjat alapítana. Becslések szerint ma a pénzdíjas versenyek 78 százalékát ilyen nem dokumentált pénzdíjak teszik ki.
Még azokban az esetekben sem hirdethetünk veszteseket, ahol a részvétel nem eslősorban a társadalom hasznára van, hanem egyértelműen egy cég javát szolgálja. A Netflix internetes videókölcsönző portál esete is ilyen: a cég tartalomajánló szoftver javítására indított nagyszabású, 1 millió dolláros versenyt. Tikk Domonkos, egyetemi oktató doktoranduszaiból verbuvált csapatával vett részt a három évig elhúzódott Netflix-meneten. A verseny zárásakor 3 órás késés miatt egy hajszállal csúsztak le a nagydíjról. Összehasonlításképpen: a 100 méteres férfi sprinten arányaiban másodpercenként 3000 képkockát tudó célfotógép kellene ennek a különbségnek a kimutatására. Mégsem lehet azt mondani, hogy Tikk és csapata vesztes lenne. Két doktori disszertáció is született a netflixes tapasztalatokból. Tikk Domonkos informatikai cége, a Gravity pedig a versenyen szerzett ismertségnek köszönhetően mára a kockázatitőke-befektetők vonzó célpontja lett.
