• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Új generációs eszközök a tanulmányainkban

Szótár, Powerpoint, Lexikon helyett Prezi, Sztaki, Wikipedia, Wolfram Alpha. Így tanulunk mi, a 21. század fiataljai. •

web 2.0 / egyetem / wikipedia / moha magazin december

2010.12.06.

írta/forrás
Varga-Perke Bálint

Az új idők legfontosabb jelképe kétségkívül a Wikipédia, ez jól alátámasztja a diákok egyik régi kedvenc érvét, nevezetesen, hogy mégis mi a fenének kell bemagolni azt a negyven oldal definíciót/képletet/ábrát, mikor a lexikonban – újabban pedig az interneten – úgyis ott van minden?! Ráadásul, aki próbált már hagyományos, nyomtatott forrásokat felhasználni tudományos munka háttérkutatásakor, az tudja, hogy bizony a Wikipédia első számú riválisaként számon tartott Enciclopedia Britannica nemhogy klikkelhető linkeket nem tartalmaz, de terjedelmi okok miatt sok szócikk az online ellenfélhez képest igen szűkszavú, már ha létezik egyáltalán. Ennek fényében szomorúan vehetjük tudomásul, a Wikipédia nem használható komoly publikációk esetén hivatkozásként.

Az online enciklopédia által nyújtott villámgyors információelérés azonban egyes esetekben ártalmas is lehet. Nyelvet tanulók számára például az online szótárak (magyar nyelven ezek közül a SZTAKI programja ajánlható: http://szotar.sztaki.hu) ugyan értékes órákat spórolnak meg, a tapasztalat viszont azt mutatja, a felhasználók sokszor már akkor is a mankó után nyúlnak, mikor egy kis gondolkodással saját emlékezetükből is előáshatnák a megfelelő kifejezést, vagy körülírhatnák a gondolataikat. Mindez főként azért lehet káros, mert a folyékony szóbeli kommunikáció egyik kulcsa éppen az, hogy korlátos, de jól agyunkba vésett szókincset kreatívan használjunk. Az instant eredményt adó szótárakból kilesett szavakat nehezebben tanuljuk meg, hiszen nem kell sokat dolgozni megszerzésükért, a támaszhoz szokott elme pedig könnyen megbotlik, ha nem találja az addig helyette gondolkodó külső erőforrást.

Mindez természetesen nem kérdőjelezi meg az online szótárak létjogosultságát. A Wolfram Alpha (www.wolframalpha.com) keresője például bonyolult függvényanalízis-feladatok megoldására is képes, ennek előnye elsősorban nem vizsgán a pad alatt simogatott okostelefonon jelentkezik majd (a feladatokat úgysem lehet kellő rálátás nélkül megoldani), hanem a felkészülés közben. Az önellenőrzéshez használható matematikai programcsomagok eddig csak a zsúfolt egyetemi géptermekben voltak elérhetőek, és nehézkes kezelésük miatt ott sem használta őket szinte senki, ma már viszont néhány kattintással bárki pontos képet kaphat a Gauss-függvény tulajdonságairól.

Ha már matematika: remélhetőleg azokat a hálátlan témákat, mint mondjuk a nemlineáris regresszióanalízis szépségeit előadni kényszerülő oktatók is előbb-utóbb megismerik a magyar fejlesztésű Prezit (www.prezi.com). Ez az új prezentációs eszköz száműzi a diákat a kivetítőről, és mászó-forgó, kizoomolós-ráflesselős animációkkal helyettesíti őket, melyek jó eséllyel képesek fenntartani a hallgatóság koncentrációját egészen az előadás végéig. A szolgáltatás további előnye, hogy a létrehozott prezentációk nagy része online böngészhető.

A hagyományos diasorok megosztására egyébként külön szájt is alakult: a Slide Share-en (www.slideshare.net) az elsősorban technológiai és gazdasági témák iránt érdeklődők találhatnak hasznos előadásvázlatokat, ezek jó kiindulási alapként szolgálhatnak, ha az ember egy-egy speciális területbe szeretné beleásni magát.

Az új webes eszközök és szolgáltatások segítségével tehát – ha megismerjük és kellően kiismerjük őket – hatékonnyá és élvezetessé tehetjük mindennapi feladataink megoldását.
 

Fotó

Gazdag szülőt mindenkinekKötélruha és bringaszoknya BetyárdűlőVOLT fesztivál egy pop9 szemévelHarmadik típusú fesztiválnyárVizsgadivatY-generációFacebook