Az elmúlt években sok minden változott könyvtárfronton: míg korábban a könyvtárak a dögunalmas, étlen-szomjan, síri csendben töltött órákról voltak hírhedtek, ma már többfelé próbálkoznak új formabontó kísérletekkel. A konstanzi egyetemi könyvtár igazgatója például pár évvel ezelőtt engedélyezte az italok bevitelét a könyvtárba, és a 24 órás könyvtárszolgálat részeként a bejáratnál felállíttatott egy telefont, hogy az éjszaka tanuló fiatalok rendelhessenek pizzát. Az ilyen és ehhez hasonló újítások miatt idén meg is kapta az év könyvtárának járó díjat Németországban. Ebből is látszik, hogy a közkeletű vízió szerint a jövő könyvtára szolgáltatásorientált. A jelszó: mindent a hallgatóért. Legyen szó széles körű online tartalmakról, hosszabb (esetleg nonstop) nyitva tartásról, kényelmesebb tanulási körülményekről és könnyebben hozzáférhető szövegekről.
Magyar és digitális
Bár a modern könyvtár tipikus példái egytől egyig külföldön vannak, hiba lenne azt mondani, hogy a magyar társaik a kőkorszakban ragadtak. Számos olyan szolgáltatásuk van, amelyek pár éve még elképzelhetetlenek voltak, és jelentősen megkönnyítik az egyetemisták dolgát. Kezdjük csak a legkézenfekvőbbel, az online katalógussal, amelynek hála otthonról megnézhetjük, melyik könyvtárban van meg az általunk kívánt könyv, hozzáférhető-e a polcokon, és ha nem, mikor hozzák vissza. Emellett otthonról is meghosszabbíthatjuk a kölcsönzéseinket, amivel megspórolhatjuk magunknak a BKV-utat és a hosszas sorban állást. Továbbá nagy könnyebbséget jelent a magyar egyetemisták számára az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) bevezetése is. A felsőoktatási fejlesztési program célja, hogy a felsőoktatás és a tudományos kutatás számára nélkülözhetetlen folyóiratokat digitalizálva, akár otthonról is hozzáférhetővé tegye. A program működési költségéhez a különböző egyetemek is hozzájárulnak kisebb-nagyobb részben, attól függően, hogy mekkora számú folyóiratot szeretnének elérhetővé tenni hallgatóik számára. Mindezek ellenére még sok tennivaló vár a magyar könyvtárakra, ha a külföldiek közelébe kívánnak érni.
Mindig és mindenhonnan elérhető
A globális könyvtárforradalom célja az „embedded library” létrehozása, egy olyan intézményé, amely beépült az emberek tanulási és tanítási szokásai közé, bárhonnan és bármikor hozzáférhető. Egy könyvtár számára az lehet a legnagyobb probléma, ha átalussza a legújabb trendeket. Hogy ez ne történhessen meg, a német könyvtárak már ma az új megjelenések beszerzéséhez rendelkezésre álló pénzeik egyharmadát digitális publikációkra költik. De még ennél is tovább megy Nancy K. Roderer, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem orvosi könyvtárának vezetője, aki azt tervezi, hogy szépen lassan leépíti a könyvespolcokat, és helyette szinte teljesen a cybertérre koncentrál. „Valamikor minden orvosi szöveg elérhető lesz elektronikus formában is, és akkor hogyan működik majd a szolgáltatásunk?” – teszi fel a kérdést egy interjúban. Majd meg is válaszolja: „A könyvtárosok új modelljére van szükség. Azon dolgozunk szorgalmasan, hogy bevezessük az új rendszert.” Azokat a könyveket, amelyek már digitálisan is hozzáférhetők, eltávolítják a könyvtárból, és a jövőben csak egy kicsi papírállományt tartanának meg. Roderer könyvtárában az új könyvek beszerzésére költhető pénzek 98 százalékát digitális szövegekre költik.
A világháló meghódítására törekszik a Cambridge-i Egyetem könyvtára is: egy 1,7 millió eurós adománynak hála az egész könyvállományát digitalizálná, hogy ezáltal „a világ könyvtárává” válhasson. A digitális könyvek, amellett, hogy kevesebb helyet foglalnak el a könyvtárban, lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a hallgatók kulcsszavakra keressenek rá. Egyes könyvtárvezetők már vizionálják az iPAD-kompatibilis vagy az okostelefonon nézhető könyvtári könyveket is. Ezeknek hála az orvos egy-egy nehezebb esetnél a betegágynál állva a telefonja segítségével tudja majd felütni a kívánt kézikönyvet. Így könyvtárba rohanás helyett ideje lesz életet is menteni. Talán csak az fog hiányozni, hogy a nyomtatott könyvekben a szorgos olvasók már előttünk aláhúzták a fontosabb információkat. Ezeket mostantól magunknak kell megkeresnünk.
Új feladatkörök
A könyvtáraknak már azért is sietniük kell, mert a hallgatók – akár tudomást veszünk róla, akár nem – újabb és újabb tanulási szokásokat vesznek fel. Például a diákok ma már előszeretettel járnak laptoppal a könyvtárba, de gyakran kevés a konnektor, nem férnek el. A szolgáltatás-központú könyvtár-filozófia jó példája még a Göttingeni Egyetem, ahol a gyerekes egyetemisták számára a kicsik elhelyezését is biztosítják.
Változik a könyvtárosok feladata is. A jövőben ők segítenének ösvényt vágni az információ dzsungelébe, hogy a látogatók a nyomtatott médiumok mellett az online információk között is boldoguljanak. Míg pár éve az egyetemi tanárok előszeretettel hangoztatták, hogy nem szeretnének online címeket látni a beadott dolgozatok bibliográfiájában, ma egy hallgató, ha naprakész információkkal szeretné megtölteni az irományát, nem tehet úgy, mintha az internet nem is létezne. Éppen ezért igény van arra is, hogy az online információk hasznosítására a kutatókat és egyetemi tanárokat is kiképezzék, hiszen bizonyos kérdések épp annyira újak nekik, mint a hallgatóknak.
