• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Ösztöndíj kereső

Ösztöndij neve:

Erasmus-problémák: a tárgyelfogadás slamasztikája

Az Erasmus programban évente átlagosan négyezer magyar diák vesz részt. Huszonöt százalékuknak akad gondja a különböző európai felsőoktatási intézményekben megszerzett kreditpontok hazai elismertetésével. Többek között ez derül ki a „Problems of Recognition in Making Erasmus” magyarországi felmérésből és a Tempus Közalapítvány kérdőíves eredményeiből. •

Erasmus / erasmus-program / külföldi ösztöndíj / kutatás / európai bizottság / konferencia

2011.10.06.

írta/forrás
Facsády Orsolya

Mi az a PRIME?

Jövőre lesz 25 éves az Erasmus program. Eddig összesen kétmillió hallgató (évi 180 ezer) használta ki az európai ösztöndíjprogramot. A PRIME, vagyis a „Problems of Recognition in Making Erasmus” egy európai országokat érintő felmérés az ESN (Erasmus Student Network) gondozásában, az Európai Bizottság támogatásával. Célja a jó gyakorlatok feltérképezése, megoldási javaslatok összegyűjtése. A kutatás kiterjed az Erasmus program minőségére, az ECTS (European Credit Transfer System) kreditekkel kapcsolatos kérdéseire és a tanulmányi szerződés (Learning Agreement) érvényesíthetőségére. Az angol nyelvű, online kérdőív kitöltése február és április között zajlik, országonként egy koordinátor segít a kiértékelésben és a helyi szervezetek bevonásában. A 2011. évi adatgyűjtés során 9000 vélemény gyűlt össze nemzetközi szinten, amiből 237 válaszadó volt magyar. Az eredményekből született 180 oldalas dokumentum Magyarországra vonatkozó részét Fadi Al-Jashi (ESN Corvinus) ismertette nyilvánosan szeptember 30-án, a Közgázon tartott budapesti PRIME Konferencián.

Néhány érdekesség százalékokban

A magyar diákok mindössze 43,4%-a állítja, hogy az elutazás előtt minden szükséges információt megkapott intézményi koordinátorától. 29%-nak muszáj volt megváltoztatni külföldön a tárgyelfogadást garantáló Learning Agreementet, mivel vagy nem fért be az eredetileg megjelölt kurzusokra, vagy adminisztrációs gondjai akadtak. A válaszadók negyede az ECTS rendszerről csak a fogadó egyetemen értesült, itthon egyáltalán nem hallott róla. A kérdőívet kitöltő hallgatók 34,5%-a volt kénytelen újravizsgázni „anyaegyetemén” a kint teljesített tárgyakból, mert a tanárja ragaszkodott hozzá. Azok közül, akik az Erasmus programra csak az utolsó évben pályáztak, 18,7% kényszerült tanulmányainak meghosszabbítására. 4%-nak kellett részben vagy teljes egészében visszafizetni az ösztöndíjat, tárgyteljesítés hiányában. A legtöbb fiatalnak a tárgyelfogadási procedúra okozta a főbb nehézségeket. A különböző bürokratikus problémákat előre látva 16,7% biztosan nem pályázná meg újra az Erasmust.

Mit mond a Tempus?

A Tempus Közalapítvány több mint tíz éve foglalkozik az Erasmusszal. Minden magyar Erasmus-ösztöndíjat nyert hallgató hazaérkezését követően köteles kitölteni egy online beszámolót. A nemzetközi iroda ezáltal szerzett tapasztalatai nyilvánosak, bárki számára elérhetőek. Bokodi Szabolcs programkoordinátor a beszámítási kötelezettségről és az ahhoz kapcsolódó eredményekről beszélt a konferencián. Munkatársaival megnézték, hogy vajon intézményspecifikus, országspecifikus vagy tudományterületektől függő dolog-e a kreditelismertetés helyzete Európában, azon belül Magyarországon. A válasz minden esetben nem volt. Izgalmas adatként hangzott el, hogy a hazai diákok egyharmada választja a német földet célországul, míg Máltát vagy Luxemburgot csupán egy-két fő jelöli meg. A legtöbben az üzleti és menedzsment tanulmányok területéről utaznak ki, de a jogászképzésnél is kiugró ez a szám. A visszajelzések alapján elmondható, hogy az egyetemisták és főiskolások döntő többségét segíti szakmailag az Erasmus, a kezdeti (bürokratikus és adminisztrációs) kellemetlenségek ellenére is hasznosnak és előnyösnek tartják” – jelentette ki Bokodi.

Mi az az ESN?

Aki részt vett már Erasmus programban, bizonyára asszociál valamire az ESN mozaikszó láttán. Az egyetemek és főiskolák nemzetközi diákjait igazgató, nekik programokat szervező és őket koordináló helyi szervezetekről beszélünk. Magyarországon a SOTE, a BME, az ELTE, a Corvinus, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, a Kodolányi, valamint Debrecen, Szeged, Miskolc, Veszprém, Győr, Gyöngyös és Eger városa rendelkezik Erasmus Student Network szekcióval. Általában nyelveket jól tudó, lelkes, nemzetközi tapasztalattal már rendelkező diákok alkotják ezeket a közösségeket. Feladatuk, hogy segítsék az ideutazó külföldieket mind tanulmányi kérdésekben, mind a beilleszkedés terén. Kirándulásokon, különórákon, nyelvkurzusokon, ismerkedős „ereszdelahajam” bulikon és kocsmázásokon vehetnek részt a kezdetben elveszettnek tűnő idegenek az ESN jóvoltából. Európában összesen 35 ország csatlakozott az 1989-ben létrejövő, ’90-től legálisan működő diákszövetséghez. Jelenleg 371 város vesz részt a folyamatosan bővülő hálózatban, önkéntes munkával támogatva a csereprogramra jelentkező hallgatókat.

Mi az az AGM?

Az AGM, avagy az Annual General Meeting az összes európai ESN szervezet éves találkozója, amit mindig más városban rendeznek meg. A tavasszal várható négy napja alatt konferenciákat tartanak, és megválasztják az új Nemzetközi ESN Bizottságot (International Board di ESN). Az idei AGM 2011. március 31. és április 4. között Budapesten volt, ötszáz ember vehetett részt rajta. Jövőre Spanyolországban, Granadában szervezik meg, 600-1000 fős részvételi lehetőséggel. „Nagyon-nagyon tetszett az budapesti AGM. Érdekesnek tartottam. A buliválaszték erős volt, egész napos koncentrációt igényelt. Minden este eljött a »hard-partying time«, hogy ne emlékezzünk semmire. Ez is része az AGM-nek.” – mondja Alessio Dal Pozzolo, az ESN Padova tagja. Megtudtuk tőle, hogy a megnyitó a Parlamentben zajlott, ahol Schmitt Pál köztársasági elnök mondott beszédet. Ügyes európaiaknak nevezte őket, akik szerinte tovább bővítik az integrációt a nemzetek között. Az utolsó nap egy dunai, hajókázós gálavacsorával zárult. Itt történt meg a legjobb európai szekció kiválasztása. „ESN Padova has been elected as the Best ESN Section in Europe!” – kiáltották egyszer csak a mikrofonba. „Nagy boldogsággal tölt el, hogy részt vettünk az eseményen, és büszke vagyok arra, hogy mi nyertük ezt a díjat. Ezek szerint ügyesek vagyunk, és jól csináljuk a dolgunkat.” – állítja Dal Pozzolo. A kitüntetés abból is adódott, hogy a 2010-es South West European Platform (SWEP találkozó) szervezését november 25. és 29. között az észak-olasz kisváros vállalta magára, és bonyolította le szinte tökéletesen.

Fotó

VizsgadivatVOLT fesztivál egy pop9 szemévelHarmadik típusú fesztiválnyárKendermajálisCareer power bitchKendoBetyárdűlőA város szuperhősei