Évi több mint 150 000 hallgatónak a külföldi tanulását szervezi az egyik legnagyobb európai mobilitási program, az ERASMUS program.  Ez az európai diákok közel 1 százaléka. Az Európai Bizottság éves szinten 440 millió eurót fordít arra a nemes célra, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók és tanárok utazzanak, nemzetközi tapasztalatot szerezzenek és ezzel egy egységesebb Európát, toleránsabb polgárokat és intenzívebb tudományos életet hozzanak létre. Legalábbis ez az Erasmus program felsőbb célja. A diákok szempontjából nézve viszont az Erasmus egy hónapokig tartó fesztivál: elszakadás otthonról, intenzív szociális élet, hatalmas bulik, nemzetközi nyüzsgés, keveredő nyelvek és alig akad olyan, aki ne próbált volna ki egy nemzetközi párkapcsolatot annak minden félreértésével, izgalmával és büszkeségével. Az emberek keverednek, nyelveket tanulnak, sztereotípiákat cáfolnak vagy igazolnak és elkezdik magukat otthonosan érezni Európában. Minden kétséget kizáróan az Erasmus az egyik legátfogóbb, legnépszerűbb és a legtöbb hallgató számára elérhető külföldi ösztöndíj. Vannak, akik – mint Katrin Bennhold az International Herald Tribune lapjain – már „az ERASMUS generációról” beszélnek az európai identitás kapcsán.

„Ha én nem pályázok, nem megy senki"

Az Erasmus programban az EU felsőoktatási intézményeinek a 90 százaléka, Magyarországon idén 48 egyetem ill. főiskola vesz részt a hallgatói mobilitásban. De hogy honnan, hányan és milyen feltételekkel jönnek, az változó. Péter az ELTE magyar szakján pályázott Finnországba és Hollandiába, végül utóbbi helyre kapott ösztöndíjat. Biztos volt, hogy megkapja valamelyiket, mert kevés a pályázó. Ennek szerinte egyik oka, hogy a programnak még mindig nincs igazán marketingje, a másik, hogy kevés az ösztöndíj és jelentősen ki kell egészíteni saját zsebből.

Eszter, aki szintén egyedül pályázott a dortmundi egyetemre, havi 340 Euro ösztöndíjat kapott, ami a legfelső kategóriát súrolja, de mégis, ez szinte csak a lakbérre volt elég. Dóri, a Budapesti Műszaki Főiskola csomagolástechnikai mérnök szakjáról szintén egyedüli Rómába pályázó alig 260 Eurót kapott, ezt az összeget azonban a drágább országokba szóló un. országpótlék kiegészítő támogatással és a vegetáriánus étrendre is igényelhető minimális hátrányos helyzetűeknek járó ösztöndíjjal (a Tempus Közalapítványnál pályázható) hízlalta fel. Az ERASMUS program hallgatói szerződése külön kimondja, hogy az ösztöndíj nem fedez minden költséget, csak kiegészítőként szolgál. Az Európai Bizottság által készített felmérés alapján a hallgatók 50%-a ezen anyagi okok miatt nem tud részt venni a programban.

Az azonban korántsem igaz, hogy aki pályázik, annak már garantált a helye. Egyeteme és szakja válogatja, hova hány hely van. Míg például a Külkereskedelmi Főiskola nemzetközi kapcsolatok szakjáról 60-70%-os eséllyel jutnak ki a hallgatók, addig az ELTE pszichológia szakján több mint kétszeres a túljelentkezés. Nyelvszakokon szintén magasabb a túljelentkezés.

Pályázás menete

Az ERASMUS ösztöndíjprogram az egyes intézetek ill. tanszékek közötti mobilitást teszi lehetővé, tehát ha pályázni szeretnék, akkor először meg kell nézni, az én intézményemben és szakomon mely intézeteknek hol vannak partnereik és milyen nyelvtudás szükséges adott helyre. Sokszor biztosítanak a szemeszter előtt egyhónapos intenzív nyelvtanfolyamot is, amit érdemes kihasználni, mert nagyon jól összeráz egy új csapatot. Aztán ajánlott felkeresni a szakos koordinátort, aki közelebbi információkat tud adni a pályázás rendjéről és az elbírálásról, ami szintén szakonként változik. A hallgatói önkormányzatok külügyi bizottságai, hallgatói és oktató mobilitási bizottságok és számtalan rektori, kari és szakos koordinátor átláthatatlan rendszere intézi még a jelentkezéseket. A pályázatokat mind az őszi, mind a tavaszi félévre március táján kell leadni.

A pályázás feltételei, hogy a hallgató a résztvevő országok állampolgára legyen, legalább 2 félévet végzett egy felsőoktatási intézményben, és még nem pályázott ERASMUS-ra. Pályázni az adott tanszékeken, intézetekben, azok külföldi partnerintézményeibe lehet. A pályázatokat kari bizottságok bírálják, és bár szakonként változóak a feltételek, általában tanulmányi átlagot, motivációs levelet, nyelvtudást és egyéb szociális és szakmai aktivitást vesznek figyelembe. Gaál Nóra, az ELTE pszichológia szakos ERASMUS koordinátora elmondta, hogy ösztöndíjasok számát az egyetem határozza meg az alapján, hogy adott összegből hány hallgatót támogatnak. Náluk 300 euró/hó körüli az ösztöndíj, ami nyugat-európai viszonylatban magasnak számít – ott inkább kevesebbet adnak, de több embert juttatnak ki. Aki nem kap ösztöndíjat, az label státuszban is kiutazhat adott célintézménybe. Ilyenkor a tanulmányokért szintén nem kell fizetni, jár a diákigazolvány és egyéb hallgatói kedvezmények, de minden mást önerőből kell finanszírozni. Néha előfordul, hogy a keretből maradt pénzből jut a labeleseknek is.

Az Erasmus ösztöndíjprogram összkihasználtsága nálunk még mindig csak 75-85%-os , de az arány szakonként változik. Van, ahol össze kell fésülni néhány embert, máshol, főleg nyelvszakokon akár két- vagy többszörös túljelentkezés is lehet. Fontos szempont továbbá, hogy a megfelelő pályázati anyag összeszedése nem két perc, érdemes két hónappal a leadási határidő előtt nekiállni.

Kintlét és hazatérés

A program nem foglalkozik szálláslehetőséggel, de a fogadóintézmények sokat tudnak segíteni kiutazás előtt is. „A mentorom már jött értem a reptérre a kolesz-kulcsokkal, a szobában óriási kosár kaja várt” meséli Eszter. Sok helyen működik jól-rosszabbul a mentor program, amely segíti a külföldi diákok beilleszkedését, bulikat, kirándulásokat, és egyéb közös programokat szerveznek az erasmusos csoportoknak. „Olyanok voltunk, mint egy kis család” mondta Paco, aki Spanyolországból érkezett a németországi Würzburgba. „Azóta eltelt három év, de még mindig összejárunk”. Bár ő csak más spanyolokkal töltötte ideje nagy részét – ez előfordul, ha sokan vannak egy helyről.

Az egyetemi követelmények általában magasak, a felszereltség kivált a német intézményekben impozáns. Bár sokan szakmailag és pozitívan értékelik, a kinti egyetemi félév leginkább nyelvtanulás szempontjából tanulságos. Az Európai Bizottság felmérése alapján az erasmusos diákok idegen nyelven való munkavállalási képessége a programban nem résztvevőkhöz képest 40 százalékról 65 százalékra nőtt. Sokan egy harmadik ill. negyedik idegen nyelv tanulásába is belekezdenek. Főleg emiatt a nyelvi készség miatt egy ERASMUS-félév az önéletrajzban jelentősen lerövidítette a frissdiplomások munkakeresési idejét az esetek 60 százalékában. A nyelv mellett sok helyen a nyitottságot, a külföldi félévet vagy konkrétan az „ERASMUS-élményt” értékelték pozitívan a munkáltatók.

Hazaérve a legproblémásabb dolog sokak szerint a kint végzett tanegységek elfogadtatása (Eszternél eddig napokban, a fél éve visszatért Dórinál hónapokban mérhető az ügyintézés ideje), valamint a vizsgázás, ha a tanárok nem adnak elég időt a felkészülésre.

„Albergue Español”

Nem véletlen, hogy a Lakótársat keresünk című erasmus-életérzéses film Spanyolországban játszódik. Az Európai Bizottság 2005/2006-os statisztikái alapján az első tíz legnépszerűbb fogadóegyetem közül nyolc spanyol és kettő olasz. Ezt a tendenciát csak a tizenharmadik helyen szakítja meg a berlini Humboldt-Universität, az első száz legtöbb diákot fogadó egyetem között pedig egy magyar sincs. Székely Ágnes ELTE-s nemzetközi programvezető szerint ennek nem az angol nyelven meghirdetett órák hiánya az oka, hanem hogy mi amolyan egzotikus, nem tipikus célország vagyunk. Persze ki ne választana inkább egy dél-európai tengerpartot?
A küldő intézmények közül is kiemelkednek a spanyolok. Közel annyi hallgatót küldenek, mint a listavezető németek (23 848 fő a 2005/2006-os tanévben), ami a feleannyi lakoshoz képest jó arány. A németekkel és spanyolokkal holtversenyben vannak a franciák, arányaiban pedig a csehek is jelentős létszámmal utazzák be Európát. A britek viszonylag kevesen vesznek részt ebben a mobilitási programban.
A legnépszerűbb szakok a business studies (üzleti tanulmányok), amire a pályázók 20%-a megy, utána következnek a mérnöki szakok és a technológia és szociális tudományokkal foglalkozó területek.
Magyarországról a legnépszerűbb úticél Németország, a legtöbb hallgatót küldő egyetemek pedig sorrendben az ELTE (idén 423 ösztöndíjas), a Szegedi, a Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem.