• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Külföldi önkéntesség

Ha valaki hosszabb időt szeretne külföldön tölteni, de nem akarja komolyabb költségekbe verni magát, akkor az ösztöndíj és a külföldi munka mellett az önkéntesség a harmadik lehetőség. Ehhez az kell, hogy a jelentkező ne riadjon vissza a kihívásoktól, és érzékenyen reagáljon a társadalmi problémákra. •

önkéntes / karrier / külföld

2010.08.25.

írta/forrás
Turóczy Zsófia

Az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) megadja ezt a lehetőséget, az önkéntesek költségeinek teljes fedezése mellett. A szervezet célja, hogy minél több fiatal vegyen részt önkéntesként társadalmi tevékenységekben Európában és azon kívül. Az önkéntes szolgálat ideje alatt a fiatalok részt vehetnek a kiválasztott projekt megtervezésében, megvalósításában, lehetőségük nyílik egy másik ország és kultúra megismerésére, ezáltal önmaguk, személyiségük fejlesztésére is. 18–30 év közötti fiatalokat várnak erre a programra, nem kell beiratkozott hallgatónak lenni, csupán eltökéltség és némi nyelvismeret szükséges. Az Európai Bizottság fizeti az utazást, a vízumot, a kötelező oltásokat, a szállást, az étkezést, a helyi közlekedést és még egy kis zsebpénzt is ad.

Hogyan?

Az önkéntességhez szükség van egy küldő szervezetre is, amit a pályázónak kell megtalálnia Magyarországon, ez a könnyebbik része a dolognak. Sajnos olyan tapasztalatokról is hallani, hogy a küldő vagy fogadó szervezetnek nem éppen karitatív tevékenység a fő profilja, hanem a pénzszerzés. Ezért érdemes jobban utánanézni a szervezeteknek, nehogy a kiutazás után meglepetés érje az embert. Jó választás lehet például a Magyar Önkéntesküldő Alapítvány (HVSF). Ha az alapítvány tagja valamely nemzetközi szervezetnek, az már jó jel. Ha megvan a kiküldő szervezet, következő lépésként az EVS adatbázisából ki kell választani a szimpatikus projekteket kínáló fogadó szervezeteket, és mintha csak állásra jelentkeznénk, sorban el kell küldeni nekik az idegen nyelvű önéletrajzunkat és motivációs levelünket. Ezután pedig reménykedhetünk, hogy valaki igenlő választ küld. Ha ez megtörténik, és Brüsszel is rábólint, kezdhetjük szervezni a kiutazást. Sokféle önkéntes munka közül választhatunk: foglalkozhatunk fogyatékosokkal Hamburgban, megvalósíthatjuk az interkulturális tanulást Etiópiában, esetleg régészkedhetünk Szíriában.

Az információs napon a HVSF két koordinátora úgy fogalmazott, ha kellően eltökélt és kitartó a pályázó, egészen biztos, hogy előbb-utóbb talál magának egy fogadó szervezetet. Persze ehhez az is kell, hogy a leendő önkéntes kellően rugalmas legyen, ne ragaszkodjon egy bizonyos városhoz vagy programhoz, és persze fontos a meggyőző, személyes hangvételű, az adott projektre koncentráló motivációs levél.

Az EVS mellett, ahol nincsen szakmai kikötés a pályázókkal szemben, találni más önkéntes küldő szervezeteket is. A GLEN egy politikailag független, az EU régi és új tagállamainak tizenkét partnerszervezetéből álló civil szövetség. Ösztöndíjprogramja keretében lehetőséget biztosít az európai fiataloknak, hogy Ázsia és Afrika fejlődő országaiban saját projektekben szerezzenek tapasztalatot, majd hazatérve visszaforgassák tapasztalataikat, és országukban megvalósítsanak egy hasonló projektet, mint amit létrehoztak a fejlődő országok egyikében. A GLEN − ahogy az EVS is − egy egyéves ciklust ölel fel, de az EVS-sel ellentétben az egy évet nem kizárólag abban az országban töltik el az önkéntesek, ahová jelentkeztek. Három hónapot kapnak programjuk megvalósítására, ezt megelőzi egy felkészítő szeminárium valamely partnerországban, majd a három hónap egy fejlődő országban, utána jön egy tapasztalatcsere a többi önkéntessel, és hazatérve még egy projekt elkészítése vár az önkéntesre, amiben kamatoztathatja kint szerzett tapasztalatait.

Pálfay Erzsébet, a Karrier Műhely Tanácsadó Iroda vezetője, karrier-tanácsadó szerint az a legnagyobb előnye a külföldi önkéntes munkának, hogy a fiatal kipróbálhatja magát egy eddig ismeretlen kultúrkörben. Ha jól sikerül a kint töltött egy év, extraprofitot is hozhat az önkéntesnek: új barátságok szövődhetnek, fontos kapcsolatokra tehet szert, akár találhat is egy jó állást külföldön vagy folytathatja kint a tanulmányait, és persze nem utolsósorban rendkívül jó nyelvtanulási lehetőség.
„Fontos előre tisztázni − mondja Pálfay Erzsébet −, hogy milyen munkára vállalkozik az önkéntes. Aki bizonytalan magában, lelkileg sebezhetőbb, labilis, depresszióra hajlamos, akkor nem biztos, hogy jó ötlet, ha északra, sötét helyre megy, esetleg árvaházban vagy fogyatékosoknál vállal önkéntes munkát. Arra is figyelnie kell a fiatalnak, nehogy életformájává váljon az utazgatás. A külföldön eltöltött önkéntesség nagyon jó élmény- és tapasztalatgyűjtésre, mégsem életcél. Egy idő után annyira kikerül a klasszikus munkaerő-piaci rendszerből, hogy nagyon nehéz lesz visszaszokni” – magyarázza.

Miért?

Az önéletrajzban is jól mutat az egy év külföldi önkéntesség. Egy HR-es sok mindent kiolvashat belőle. A külföldön töltött idő alatt a fiatal kénytelen gyorsan felnőni. Aki a biztonságot adó családi háttér nélkül képes helytállni, abban biztosan kifejlődnek az alapvető kompetenciák, mint a jó kommunikációs és problémamegoldó készség, rugalmasság és gyors alkalmazkodókészség, talpraesettség és az interkulturális környezetben való boldogulás. Ezek mind fontos szempontok egy fejvadász számára. „Manapság a fiatalok egyre nehezebben önállósulnak, a szakma ezt »kapunyitási pániknak« nevezi. A külföldi önkéntesség kiváló alkalom arra, hogy felnőtté váljon a fiatal, hisz »védőháló« mellett kipróbálhatja magát, ezáltal érettebb személyiséggé válik” – véli a karrier-tanácsadó.

A program lényege, hogy fejlessze és tudatosítsa a szolidaritás és tolerancia értékeit a fiatalok körében, és hosszabb távon előmozdítsa az európai társadalmi kohéziót. A hazatérő önkéntesek is hasonlókról számolnak be. Bodor Csaba, aki Strasbourgban volt önkéntes nyolc hónapig, úgy véli, ez az időszak gyökeresen megváltoztatta a világszemléletét, megtanult európainak lenni.

Olivér, aki az EVS szervezésében egy évre indul útnak szeptemberben, azért jelentkezett Svédországba, hogy tökéletesítse az angolnyelv-tudását. Ám emellett lehetősége nyílik, hogy egy másik nyelvet is tanuljon, jelen esetben a svédet, mivel az EVS minden projektjében köteles az önkéntesnek nyelvórákat biztosítani, hogy elsajátítsa a fogadó ország nyelvét. A legfelkapottabb helyek manapság Nagy-Britannia és a mediterrán országok (Spanyolország, Olaszország), ahová már nagyon nehéz a bejutás. Éppen ezért érdemes annak, aki kifejezetten az angolnyelv-tudását fejlesztené, más megoldások után nézni. A skandináv országok jó alternatívának tűnhetnek, mivel eme országok lakosai második anyanyelvükként beszélik az angolt. Aki spanyol nyelvterületre menne, annak Dél-Amerika ideális cél lehet. Sajnos az adatbázisban csak az európai területek projektjeire lehet rákeresni, e földrészen kívül saját magunknak kell utánajárni, mely szervezet fogadna minket.

„A hazatérő önkéntesek, a világ bármely részén is tevékenykedtek, hasonló élményekkel térnek haza” − mondja Filep Kriszta koordinátor, volt önkéntes. Szinte mindenki számára sorsfordító élmény, de legalábbis olyan, amely nagyban megváltoztatja a fiatal gondolkodását. „Nyitottabbá, elfogadóbbá váltam” – meséli Csaba, aki szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekkel, fiatalokkal foglalkozott Franciaországban. Bár az egyik legmegterhelőbb munkát végezte, amit önkéntesként végezhetett, mégis örül, hogy végigcsinálta, mert így legalább megismerte saját határait. Arab, török bevándorlók gyerekeit és karavántáborok analfabéta csemetéit is ő regulázta az intézetben, akik mind tanulási és viselkedési nehézségekkel küzdöttek. „Sokat kaptam a francia kollégáimtól, és biztos, hogy ezt a nevelői tapasztalatot apaként is kamatoztatni tudom egyszer. Sok, eddig nem tapasztalt problémával kerültem szembe. Aki kevésbé eltökélt, mint én, lehet, hogy feladja. Sokat segített, hogy nem voltak előzetes elvárásaim, de nyitott voltam mindenre.”

Pályázz!

A következő leadási határidő szeptember elseje. Kis szerencsével még bárki beleférhet, ha időt szán keresgélésre és egy jó motivációs levélre. Az európai térség országaira egy évben ötször lehet pályázni, február, április, június, szeptember és november 1-jéig. Ilyenkor leghamarabb négy hónappal a pályázati határidő után lehet kiutazni. Aki Európán kívülre utazna, csupán három leadási határidő − február, június és szeptember 1. − áll rendelkezésére, és hat hónap múlva kezdheti meg az önkéntes munkát.

Fotó

ELTE-ÁJK Gólyatábor 2011 GyöngyösAntwoord a Sound legbetegebb koncertjeZSKF Gólyatábor CsopakRomani Deisgn divatbemutató Szépművészeti MúzeumDivat - 2011 nyárKötélruha és bringaszoknya VOLT fesztivál egy pop9 szemévelFacebook