• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


„Nem az előképzettség határozza meg, ki lehet politikus”

Úgy gondolod, minden politikus naplopó, semmihez sem kell érteniük és közben talicskában tolják haza a pénzt? Itt az alkalom, hogy megmutasd, te hogyan csinálnád jól. Legyél te is politikus! •

munka / pályaválasztás / politika

2011.08.25.

írta/forrás
Nagy Timea

Ha ilyen negatív a politikusok megítélése, akkor miért áll ma valaki politikusnak? Ezt kérdeztük két harminc év alatti fiataltól, akik a politikát választották hivatásuknak.

Első lépések politikusfelmenők nélkül

Vágó Gábor, az LMP országgyűlési képviselője és szóvivője politológus-közgazdászként végzett. Szakterületei a költségvetési kérdések, ifjúsági, oktatás-, valamint lakhatásügy. „Az egyetemi szakkollégiumunkból többen is csatlakoztak az LMP-hez az alakulásakor. Ezelőtt különböző zöld- és globalizációkritikus mozgalmaknak voltam csak tagja. A családban előttem senki nem foglalkozott politikával, a szüleim nem is nagyon támogatták az ötletet, hogy politikus legyek. Nem féltem attól, hogy a politikusi pályának rossz a megítélése, sőt pont ezért kezdtem bele, mert ha nem csinálják jó emberek tiszta kézzel, akkor mindig rossz marad a megítélése a közügyekkel való foglalkozásnak.”

„Politikusnak érzem magam, bár jelenleg pártpolitizálásban nem veszek részt” – avat be minket Csepreghy Nándor, aki fiatal kora ellenére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Kommunikációs Főosztályának vezetője. „Gyakran ér az a vád, hogy biztos nem a rátermettségem alapján kaptam meg ezt az állást 27 évesen, hanem a kapcsolataimnak köszönhetem. A családunkban mindenkit érdekelt a közélet, de egy családtagom sem politikus. Saját elhatározásból kezdtem politikával foglalkozni 2003-ban. A szegedi egyetemi évek alatt egy országgyűlési képviselő személyi titkára lettem, aztán a helyi fideszes polgármesterjelölt asszisztense, később a Fidelitas országos alelnöke voltam. 2008 óta főleg a politikai „kampánycsinálás” művészetével foglalkoztam, ami már nem annyira politikai, mint inkább szakmai tevékenység.”

Hivatás vagy foglalkozás?

„Máshogy ítélik meg a politikusokat nyugaton és keleten. Nyugaton az olyan embert tekintik „jó politikusnak”, aki a magánéletben már letett valamit az asztalra: például felépített és sikeresen működtetett egy saját vállalkozást. Magyarországon ez valamiért nem szükséges feltétele a politikusi létnek, fiatalok iskolából kikerülve már vállalnak politikai szerepet” – meséli dr. Merkovity Norbert, az SZTE politológiai tanszékének oktatója. „Fontos tisztázni azt is egy politikusnál, hogy hivatásként vagy foglalkozásként tekint a „szakmájára”, illetve azt főállásban vagy a hétköznapi foglalkozása mellett űzi-e.”

„Szerencsésebb történelmi fejlődést megélt országokban politikusi életpálya negyvenéves kor alatt nem kezdődik el. Ez helyes is, hiszen szükséges az élettapasztalat. Fontos, hogy a hozzám hasonló fiatal vezetők elég bölcsek legyenek ahhoz, hogy tanulni merjenek azoktól, akik korban előttük járnak” – mondja Nándor.

Mindkét fiatal egyetért abban, hogy akkor lehet valaki jó politikus, ha hivatásként tekint a foglalkozására. „A nap huszonnégy órájában politikusnak kell maradni, hogy hitelesek maradhassunk az előtt a közösség előtt, amelyet képviselünk” – vallják mindketten.

Előnyök és hátrányok

Vágó Gábor azt mondja, nagy szabadsággal, de nagy felelősséggel is jár, ha valaki képviselő. „Nincs szigorúan vett munkaidő, néha késő éjszakáig bent vagyunk a parlamentben vagy a reggeli tévészereplések miatt hajnalban kelünk. Nincs a szokásos értelemben vett szabadság sem. Így nem könnyű magánéletet élni.”

A politikusi életforma sok stresszel is jár. „Nagyságrendileg több mint 2000 milliárd forint fejlesztési forrást kell lehívni a rendszerből 2013-ig, és ezt nekünk, a kommunikációs osztálynak kell előkészítenie. Ez nagy fegyelmet igényel. Nulla-huszonnégyben dolgozunk, de szigorúan véve reggel nyolctól este hatig tart a munkaidő, és sokszor otthon készülök fel a következő napra.” Nándor emellett egy másik negatív aspektust is kiemel. „A közéletben tevékenykedő foglalkozások sokkal több negatívumot raknak a családra, mint bármelyik másik szakma. Nyolc év alatt engem is rengeteg támadás ért, de már csak azt viselem nehezen, ha a családomat támadják. Általában névtelen megjegyzéseket kapok a neten vagy magánszámról hívnak és vádaskodnak emberek.”

A sok hátrány mellett azért vannak jó oldalai is a politikusi létnek. Nándor például 2008 második felében megfigyelőként részese lehetett az amerikai elnökválasztásnak, ahonnan hatalmas élményekkel tért haza. Gábor pedig kiemeli, a politikusi fizetésből, bár nem lehet kacsalábon forgó palotát építeni, egzisztenciát teremteni igen. Az emberekkel való találkozás és a problémáikra adott segítségnyújtás miatt lelkileg is megéri a politizálás – teszi még hozzá.

Kell a papír vagy sem?

A MOHA tavaly górcső alá vette a jelenlegi képviselők végzettségét és nyelvtudását. De hogy szükséges-e a felsőfokú végzettség egy politikusnak? „A jelenlegi pozícióm megköveteli a felsőfokú kommunikációs diplomát, de a klasszikus politikusi létben minden végzettségnek megvan az előnye. Sokkal inkább az egyéni ambíciók, képességek, szándékok határozzák meg, kinek való ez a pálya, mint a végzettség. Egy tanárom mondta egyszer, hogy az egyetemi diploma önmagában csak egyetlenegy dolgot igazol, hogy viszonylag rövid idő alatt bármit képes vagy megtanulni” – mondja Nándor. „Testnevelő-tanári diplomával is lehet valaki polgármester, de olyan parlamenti képviselő is van, akinek szakmunkás a legmagasabb végzettsége. Nem az előképzettség határozza meg, ki lehet politikus, de hasznos, ha valakinek vannak szakmai alapismeretei” – teszi hozzá Gábor.

Egyetértenek abban is, a legfontosabb, hogy erkölcsös legyen egy politikus, alázatos, és gyorsan tudjon jó döntéseket hozni egy közösség érdekében. Adott korszaktól és párttól is függ, mikor hova és milyen típusú emberekre van épp szükség. Jó kommunikációs készség, csapatmunka, kőkemény munkabírás azonban elengedhetetlen az előrejutáshoz. Ha valakit a külügyi terület érdekel, nélkülözhetetlen az idegennyelv-tudás, de Nándor szerint az angolnyelv-ismeret mindenkinek elengedhetetlen a nemzetközi kitekintéshez és a kapcsolattartáshoz.

Az a kijelentés, hogy kapcsolatok nélkül nem lehet előrébb jutni, Nándor szerint is igaz, de ezt sokan felületesen értelmezik. Ha valaki közéleti pályára készül, a munkájának része a kapcsolatépítés is. „Az egyetemi éveim elején addig jártam egy országgyűlési képviselő nyakára, amíg adott valami munkát. Amikor ezt elvégeztem, mentem a következő feladatért, és végül ott ragadtam. Innen indulva építettem ki a saját kapcsolatrendszeremet. Ez a fajta kapcsolatépítés mindenki számára adott lehetőség. Az emberek szeretik elhárítani magukról a saját felelősségüket, ha arról van szó, miért nem jutnak előrébb a pályájukon” – fejti ki.

Mit hoz(hat) a jövő?

Nándort hosszabb távon érdekli az Európai Unió is, de igazán a hazai politikai élet aktív részese szeretne lenni a jövőben is. Gábornak jelenleg nincs egy konkrét pozícióálma, azt sem gondolná visszalépésnek, ha a következő ciklusban nem lenne országgyűlési képviselő. Azt viszont szeretné, ha a pártja meghatározó szereplője maradna a magyar politikai életnek, és a kitűzött célokat látná megvalósulni az országban. Gábor a politikai pálya felé kacsingatóknak azt javasolja, legyen egy szakterületük és szakpolitikai kérdésekben is legyenek kompetensek. „Jó, ha politikusként van valamilyen elvi, filozófiai alapunk, amire a döntéseket vissza lehet vezetni, különben csak egy felszínen lebegő, technokrata döntéshozó válhat belőlünk.”
 

Fotó

BelépőAntwoord a Sound legbetegebb koncertjeKendoMenni vagy nemSzépségkirálylányTrash refreshKötélruha és bringaszoknya Külker Gólyatábor 2011. Balatonlelle