• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Európai uniós álomkarrierek – nem csak politikusoknak

Minden 100 jelentkezőből egynek sikerül bekerülnie az európai uniós közigazgatásba, ahol aztán a magyar viszonylatban megszokott bérek 10-szereséért dolgozhat majd – dióhéjban ezt kell tudni az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) munkaerő-toborzásáról. Mikes Gábor, az EPSO felvételi vizsgáira való felkészítéssel foglalkozó Online EU Training képviselője tartott előadást az ELTE-n. •

munka / álláskeresés / európai unió / EU

2011.12.09.

írta/forrás
Péterfi Barbara

Aki úgy dönt, hogy az Európai Unió valamely intézményében szeretne karriert csinálni, az hosszadalmas, komplex kiválasztási folyamat elé néz. A több lépcsőből álló procedúra 6-8 hónapig is eltarthat, és még ezek után is csak egy úgynevezett tartaléklistára kerülhetünk fel, ahonnan az EU-s intézmények az új munkaerőt válogatják. Elég idegölőnek tűnik, mégis elmondható: a válogató teszteken évről évre őrültebb verseny folyik 1-1 pontért (idén tavasszal például Európa-szerte 42 ezren jelentkeztek a meghirdetett 350 helyre), sőt külön képzések, tankönyvek épülnek a vizsgákra való felkészítésre.

Akkor mégis miért éri meg?

„Ha valakit egyszer felvesznek EU-s tisztviselőnek, onnantól szinte lehetetlen kirúgni” – fogalmazott Mikes Gábor, az uniós munkahelyek biztonságára utalva. Ezt a biztonságérzetet tovább erősíti az EU-s egészségbiztosításra és nyugdíjbiztosításra való jogosultság is. Az uniós intézményekben egy pályakezdő diplomás kezdő fizetése – adminisztrátori pozícióban – 4200 euró, de az asszisztensek (értsd: titkárnők) is 2500 eurós fizetéssel kezdenek. Innen Budapestről nehéz elhinni, de tény, hogy ezek a számok nem mindenki számára vonzóak: az Egyesült Királyságban például a közigazgatási szféra még ennél is jobban fizet. Így az uniós intézményekbe Kelet-Európából jelentkeznek a legtöbben, a fő vetélytársak a bolgárok és a románok. Az uniós állások hatalmas előnye még a nemzetközi miliő, hiszen egy megszerzett íróasztal az esetek 90 százalékában Brüsszelbe, Luxemburgba vagy Strasbourgba való költözéssel jár. „De nemcsak Brüsszelt hódíthatod meg! Jövőre, 2012-ben például külkapcsolati pozíciókra is lehet majd jelentkezni, amely a világ 130 különböző országába kiküldött delegációk munkájában való részvételt jelenti” – teszi hozzá Gábor.

Fiatal jogász, közgazdász, informatikus egyaránt lehet nyerő

Fontos tisztázni, hogy aki felvételizik, az nem egy konkrét állásra vagy intézménybe tudja leadni a jelentkezését, csak egy adott területen belüli pozícióra. Három területre lehet jelentkezni, vannak adminisztrátori, asszisztensi és tolmácsok számára meghirdetett pozíciók. Ezeken belül pedig minden évben meghatározzák, hogy milyen képesítésű embereket keresnek, hogy kikből van hiány. Tavaly például a pénzügyi szakembereket és a statisztikai elemzőket bátorították. Továbbá van egy állandó, jokernek számító terület, ahova nem szükséges speciális előképzettség: ez az úgynevezett „EU Public Administrations”. „Ez nem azt jelenti, hogy itt nem kell érteni semmihez, érdemes inkább onnan megközelíteni, hogy a hosszabb betanítási folyamat miatt erre a területre akármilyen diplomával lehet jelentkezni” – fogalmazott az előadó, de persze nyilvánvaló, hogy minden évben ide jelentkeznek a legtöbben.

Hogy ne csak elméleti síkon maradjunk, Mikes Gábor konkrét példákat is hozott az adminisztrátori területen betölthető állásokra: jogi diplomával például lehetséges munkakörünk lehet a minisztertanácsi ülések jogi hátterének kezelése, közgazdászként pályázva pedig „desk officer” pozíciót tölthetünk be, ami azt jelenti, hogy különböző országok makrogazdasági mutatószámait kell majd elemeznünk. Az EU Public Administrations területen pedig olyan állást is kaphatunk, melynek során feladatunk az Európai Parlament külügyi bizottságában tárgyalt törvényjavaslatok gondozása lesz.

Megfelelési feltételek, nyelvi követelmények

Az EU-s kiválasztási folyamatban – a magyar munkaerőpiaccal ellentétben – nem a papírok számítanak, hogy valakinek hány nyelvvizsga van a zsebében vagy melyik magyarországi egyetemen végzett. Az objektív képességeket mérő tesztek során a teljesítményünk egy közös mércén válik összehasonlíthatóvá másokéval.

Az adminisztrátori pozíciók betöltéséhez az adott szakterülethez képest releváns diploma szükséges, előzetes munkatapasztalat viszont nem feltétlenül, így ideális lehetőség lehet az egyetemről épphogy kikerült, friss tudású fiatalok számára. Ezzel szemben asszisztensként középfokú végzettség és 3 éves munkatapasztalat vagy egy pluszképzés (például OKJ-s) elvégzése a feltétel. Idén bevezetett újdonság, hogy azok is jelentkezhetnek, akiknek a jelentkezés idején még nincs meg a diplomájuk – tehát már végzős egyetemisták is szerencsét próbálhatnak a teszteken.

Nyelvtudás terén pedig 2 EU-s nyelv ismerete a követelmény. Minden jelentkezőnek meg kell adnia egy első nyelvet (nem kötelező az anyanyelvedet megadni, de célszerű) és egy választhatót, melynek az angol-német-francia hármasból kell kikerülnie.

A jelentkezési folyamat és a kiválasztás menete

Tavasszal lehet jelentkezni az adminisztrátori, nyáron a nyelvész-tolmács pozíciókra, ősszel pedig az asszisztensi munkakörökre tartanak válogatást. Mindhárom típusú jelentkezés menete hasonló: egy előválogatásból és egy egynapos, személyes részvéten alapuló tréningből áll. Az első rostán – itt hullik ki a jelentkezők 80-85 százaléka – teszteket kell megoldani. Mikes Gábor szerint: „Aki nincs otthon az EU-s témakörben, annak sem kell aggódnia, az előválogató teszteken nem azt fogják kérdezni, hogy mikor ratifikálták a Maastrichti Szerződést vagy hogy jelenleg hány nő van az Európai Parlamentben. Hiszen miért ne lehetne valaki jó EU-s közalkalmazott ezen ismeretek nélkül?” Így a tesztek nem konkrét tudást, hanem minden esetben alkalmasságot, kompetenciákat mérnek.

Az adminisztrátori pozíciókra jelentkezőknek (ezeknek a válogatója lesz most tavasszal) összesen 4 típusú tesztet kell kitölteniük. Ebből az első hármat, a szövegértési, a numerikus számításokkal foglalkozó és az úgynevezett absztrakt érveléses feladatsort az „anyanyelvként” megadott nyelvükön. Sokak szerint az absztrakt érvelésnek nevezett teszt a legnehezebb: itt 10 perc alatt 10 kérdést kap a jelentkező, a kérdések pedig leginkább egy IQ-teszt feladványaihoz hasonlíthatók, különböző ábrák sorba rendezésének logikáját kell például kitalálni pár megadott ábra alapján. Az uniós hivatalban úgy gondolják, erre a teszttípusra azért van szükség, hogy kiderüljön, a jövőben hogy tudna számára ismeretlen problémákat kezelni az adott álláskereső.

A negyedik típusú tesztben pedig – ez az egyetlen, amit nem az „anyanyelven”, hanem a választott nyelven kell megoldani – egy megoldásra váró munkahelyi problémát, szituációt vázolnak fel, majd a jelentkezőnek négy megadott opcióból kell kiválasztania a szerinte legmegfelelőbb és legrosszabb megoldást. Mivel ennek a szituációs tesztnek a pontszáma adja az összesen elérhető pontszám felét, így erre a típusra nem árt külön gyakorolni. „A szituációs teszteknél mindig visszafele érdemes gondolkodni, hogy az adott felvázolt helyzet vajon milyen kompetenciákat mér. Például az együttműködő készségre vagy a problémamegoldó készségre kíváncsiak-e…” – tanácsolja a tréningvezető.

Végül, ha túl vagy a teszteken, és jó eredménnyel szerepeltél, a következő lépcső, hogy behívnak a brüsszeli Assessment Centerbe, ahol egy egynapos program során kell meggyőznöd a zsűrit személyes rátermettségedről. Itt már az angol-német-francia hármas általad választott nyelvén folyik a kommunikáció, így a szóbeli prezentációt, a csoportos feladatot és az esettanulmány megírását is ezen a nyelven kell elvégezni.

Az itt legjobbnak ítélt pályázók neve pedig felkerül arra a listára, ahonnan az uniós intézmények a munkatársaikat válogatják. Innentől mindenki a saját szerencséjének kovácsa: ezen a listán 1-2 évig szerepelhet a neved, eközben persze aktívan kell küldözgetned az önéletrajzod ide-oda, már konkrét állásokra pályázva.

„Minden fiatalt csak bátorítani tudok, hogy próbálkozzon, hisz gyakorlatilag nincs vesztenivalója: a Rigó utcában megírható tesztek mindenki számára ingyenesek, az esetleges brüsszeli forduló útiköltségét pedig az unió utólag visszatéríti” – zárta az előadást Mikes Gábor.

Bővebb információ: http://europa.eu/epso/index_hu.htm
 

Fotó

SzépségkirálylányVOLT fesztivál egy pop9 szemévelMenni vagy nemTrash refreshPaintballERASMUSMANGazdag szülőt mindenkinekPont Ott Parti - Arcok