• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Diplomás pultosok

Friss diplomásként − néhány hiányszakmát kivéve − szinte kizárt, hogy valaki rögtön a saját szakmájában tudjon elhelyezkedni külföldön. A diplomásállásoknál ugyanis majd mindenütt a hazai munkavállalók élveznek elsőbbséget. •

munka / külföldi munkavállalás / karrier / külföldi szakmai gyakorlat

2010.07.30.

írta/forrás
Turóczy Zsófia

A középiskolásoknak csupán 39, míg az egyetemisták 61 százaléka képzeli el a jövőjét Magyarországon. Az előbbiek 31, az utóbbiak 20 százaléka inkább külföldön telepedne le. A maradéknak még nincsen markáns elképzelése a jövőjéről − derült ki a Magyarország 2025 című akadémiai kutatásból.

Az Ifjúság 2008 felméréskor a fiatalok a külföldi munkát még leginkább pénzgyűjtési lehetőségnek tekintették. Sokan úgy képzelték, hogy az iskola után néhány évig külföldön dolgoznak, majd az összegyűjtött pénzzel hazajönnek, és itthon esetleg vállalkozásba fognak. Mások viszont úgy tartották: hiába gyűjtenek sok pénzt, ha hazatérve nem találnának munkát, csak felélnék külföldön felhalmozott tartalékaikat.

Két év alatt tehát annyit változott a kép – a két felmérés alapján −, hogy a fiatalok már reális megoldásként tekintenek a külföldi munkára, sőt sokan a kivándorlást fontolgatják.

Ám ez csak az egyik fele a kérdéskörnek. Fel tud, akar-e venni az EU vagy más külföldi ország ennyi Magyarországról jövő munkaerőt? Mit ér kint a magyar diploma? Mennyit számít itthon a külföldön szerzett munkatapasztalat?

Tornyos István, az Eujobinfo.com külföldi munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég munkatársa szerint a segédmunkástól a diplomásig szinte minden területen keresnek külföldi munkaerőt. A preferált szakterületek azonban a vendéglátás, a mezőgazdaság, az építőipar, a húsipar, de gyári betanított munkára is várnak munkavállalókat. Diplomás vonalon elsősorban mérnököket, pl. gépészmérnököket, míg egészségügyi területen ápolókat várnak leginkább.

Tornyos István szerint a diplomás állásoknál könnyebb a helyiek helyzete, de ha egy adott felsőfokú végzettséget igénylő pozíció hiányterület, akkor minden további nélkül alkalmaznak külföldi munkavállalót is.

Ács Judit, aki pár éve Madridban él és dolgozik, úgy véli, hogy külföldön az informatikus és pénzügyi végzettséggel rendelkezők tudnak nagy eséllyel elhelyezkedni, amúgy ez nagyon nehéz. Ő jelenleg idegenforgalmi diplomával nyelvtanfolyamokat szervez.

Tornyos Istvánnak az a tapasztalata, hogy a magyarok közül sokan érdeklődnek külföldi munkalehetőségekről, azonban sokkal kevesebben vannak azok, akik ezt komolyan is gondolják. Egy uniós tanulmány szerint a magyar munkavállalók nem tartoznak az élvonalba, ha az Európai Unión belüli mobilitásról van szó, vagyis úgy tűnik, az elhatározásnak gyakran nagyobb a füstje, mint a lángja.

Azoknak a diplomásoknak, akik nem hiányszakmákban kívánnak elhelyezkedni, a közvetítők nem feltétlenül tudnak a diplomájuknak megfelelő munkát kínálni. Ám akik komolyan gondolják a külföldi munkavállalást, más munkaterületekre is kimennek annak reményében, hogy később esetleg találnak munkát a végzettségüknek megfelelően is.

„Friss diplomásként − néhány hiányterületet kivéve − szinte kizárt, hogy valaki a szakmájában rögtön el tudjon helyezkedni külföldön” − véli Pálfay Erzsébet, a Karrier Műhely Tanácsadó Iroda vezetője, karrier-tanácsadó. „Később már felmutatható tapasztalattal, nyelvtudással is főleg e hiányterületeken tudja magát keresetté tenni. Ilyen hiányszakmacsoportok Európában pl. a mérnöki, informatikusi és egészségügyi (nemcsak diplomás) területek. Emellett itthon is léteznek olyan multinacionális cégek és pozíciók, ahonnan előbb-utóbb, de tervezetten külföldön folytathatja majd munkáját a fiatal, és a mobilitási hajlandóság felvételkor alapkritérium.”

Pálfay Erzsébet ugyanakkor azt mondja, bármilyen külföldi munkatapasztalat hatványozottan előnyös az itthoni álláskeresésnél, legyen ez a tapasztalat szakmai vagy nem szakmai. Egy HR-es számára több pozitív üzenete is van annak, ha valaki idegen országból, idegen nyelvi környezetből is fel tud mutatni munkatapasztalatot. Ez a plusz sokat számíthat abban, hogy kire essen a választás két, hasonló esélyekkel induló pályázó között. Az a jelentkező, aki külföldön élt, dolgozott vagy önkénteskedett, több olyan alapkompetenciáról ad tanúbizonyságot, amelyek fontosak a munkaerőpiacon.

A fiatal egy teljesen új szituációba kerül, ha külföldre megy dolgozni. Egyedül, a család támogatása nélkül kell boldogulnia egy újfajta kihívásokkal teli idegen országban. Ha mindez sikerül neki, azt bizonyítja, hogy rugalmas, könnyen beilleszkedik, fejlett a problémamegoldó és döntési képessége. Volt alkalma elsajátítani az adott idegen nyelvet, tehát aktív nyelvtudással rendelkezik, képes folyékonyan kommunikálni. Ez azért fontos, mert még mindig probléma, hogy a pályázók nem beszélik elég jól az idegen nyelveket, ami manapság szinte minden álláshirdetésben alapkövetelmény. Az idegen országban eltöltött idő segíti a multikulturális környezet megismerését, és erre való nyitottságot feltételez. Nem utolsósorban pedig már biztosan „bejáratta” az interperszonális (személyközi) készségeit, vagyis az önérvényesítéshez, önállósághoz szükséges kommunikációs és kapcsolatteremtő/ápoló készséget, kezdeményezőkészséget, konfliktuskezelési megoldásokat. Valószínűsíthető a gyakorlott informatikai, számítástechnikai tudás is a jelentkezőnél, hiszen külföldről ez a kapcsolattartás egyik fő eszköze, nehéz kitérni ezek állandó használata elől. „Manapság sokkal kiélezettebb a harc a jó munkahelyekért, sokkal több a magasan képzett szakember, ezért minden plusz, amivel jobbak lehetünk a másiknál, eldöntheti egy-egy munkahely sorsát” − mondja Pálfay Erzsébet.

Az a legfontosabb, hangsúlyozza a szakértő, hogy a fiatal pontosan tudja, miért akar külföldre menni munkát vállalni. Lehet az indok a magasabb fizetés, az anyagi egzisztencia gyorsabb megteremtése. Ez esetben a pénzszerzés a fontos, nem az önmegvalósítás. Ám lehet szakmai előmenetel a kitűzött cél, hogy a fiatal külföldön kiemelkedő tudományos környezetben, magasabb technológiai felszereltséggel, infrastruktúrával professzionális szintre emelhesse szakértelmét. Ez a második verzió sokkal nehezebben megvalósítható, kiválóság kell hozzá, de reális tervezéssel és megfelelő akarattal, kitartással a siker nem marad el.

Fotó

Y-generációERASMUSMANCareer power bitchGazdag szülőt mindenkinekZSKF Gólyatábor CsopakKalap és szaxiKülker Gólyatábor 2011. BalatonlellePaintball