• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Barátkozz! – személyes kapcsolatok a munkakeresésben

Az Ifjúság 2008 kutatása alapján az elhelyezkedéshez, a jó munkahely megtalálásához a fiatalok elsöprő többsége szerint elsősorban ismeretségre, kapcsolatokra van szükség. •

munka / álláskeresés / állás / munkakeresés / pályakezdő / gyakorlat

2010.08.13.

írta/forrás
Turóczy Zsófia

„Ő biztos valakinek a valakije... nem ismersz valakit, aki be tudna vinni a céghez?” Gyakran hallani ilyen mondatokat az álláskeresők körében. Egyetértünk vele vagy sem, de egyre több munkahely sorsa dől el személyes kapcsolatok révén.

Az Ifjúság 2008 felmérése szerint a fiatalok úgy gondolják, leginkább rajtuk múlik az, hogy el tudnak-e helyezkedni, de a kapcsolatok fontossagát nem tagadták. Szintén szükségesnek érzik az elhelyezkedéshez a tanulást, elsősorban a nyelvtudást, és azt, hogy az ember jó nevű iskolában szerezzen papírt. Végül, de messze nem utolsósorban az elhelyezkedést segítő tenyezők közt ott van a szerencse is. A megkérdezett pályakezdők 72 százalékának személyes kapcsolatai – szülei, családja, ismerősei – segítettek abban, hogy álláshoz jussanak. Tanáraik 6 százalékukat, a munkaügyi központ vagy a pályaválasztási tanácsadó pedig csupán 7 százalékukat juttatta munkához. 17 százalékuk senkitől nem kapott segítséget.

Pálfay Erzsébet, a Karrier Műhely Tanácsadó Iroda vezetője az álláskeresés kapcsán kifejtette, hogy a személyes kapcsolat nem egyenlő volna a protekcionizmussal. A fentebb említett 72 százalékot ő is soknak tartja, ám a munkaadó szempontjából teljesen érthetőnek. Felhívja a figyelmet arra, a munkaadó szemszögéből logikus, hogy leinformálható munkaerőt keresnek. A pusztán a jó kapcsolat és az ajánlás azonban nem elég, ha a jelentkező nem rendelkezik a megfelelő képességekkel a munkához. Ha viszont a munkaadó a pályázók között nem talál jobbat, szívesebben választja a referenciális munkaerőt.

Ezeket támasztja alá Demeter Kata középfokú protokoll-ügyintéző, rendezvényszervező is. „Nekem 5 év alatt 4 állásom volt, ebből kettőnél ismeretségen múlt a felvételem. A másik kettőt azért kaphattam meg, mert ők már átrostálták az ismerősöket, és közülük nem találtak megfelelő jelentkezőt a pozícióra... Mikor nagyobb kaliberű cégnél dolgoztam, ott mindig először belső hírlevél ment körbe a megüresedett állásról, és ha így nem jártak sikerrel, csak akkor pályáztatták meg hivatalosan.”

Pálfay Erzsébet  elmondta, hogy a felmérések szerint nem az elsőfrontos, hanem a második vonalas kapcsolatrendszer a meghatározóbb a munkakeresésben. Tehát nem a szülők, barátok, hanem gyakran „az ismerősöm ismerőse” segítségével tud elhelyezkedni az álláskereső. Az ELTE-karrierközpont kiadványa is azt tanácsolja a friss diplomásoknak, hogy az ismerősöknél érdeklődjenek állásügyben először.

Ma az tud segítség nélkül könnyen elhelyezkedni, aki több nyelven beszél, és műszaki, informatikai vagy egészségügyi végzettséggel rendelkezik, azaz akit korlátlanul fel tud venni a munkaerőpiac. Azok is gyorsan állásra tehetnek szert, akiknek már az egyetem, a diplomaírás vagy a kötelező gyakorlat alatt sikerült kapcsolatot kíépíteni cégekkel.

Vannak olyan szakmák, ahol különösen nehéz elhelyezkedni pályakezdőként a megfelelő kapcsolatrendszer nélkül – tudom meg Pálfay Erzsébettől. „Ha a szülő nem visz praxist, pl. ügyvédek, orvosok, fogorvosok esetén, ahová fel tudja venni az egyetemről frissen kikerült gyermeket, akkor a fiatalnak igen nehéz dolga lesz. A szálloda, vendéglátás területén is nehéz elhelyezkedni, ha a menedzserek közé kíván bejutni, mivel a szakma nagyon telített.

Bár az előzetes kutatások azt mutatták, hogy a bölcsészdiploma nem olyan értékes, nehéz lesz vele elhelyezkedni, ma mégis nagyon sok friss diplomás bölcsészt alkalmaznak multicégeknél supportos munkában vagy adminisztrációban. Pálfay Erzsébet szerint a bölcsészeket, akik nem a diplomájuk területén találnak állást, jó kommunikációs és alkalmazkodó készségük és a nyelvtudásuk miatt veszik fel.

Turányi Kinga, aki angol–kommunikáció szakos bölcsészként végzett, több ismerősétől azt a tanácsot kapta, hogy ne álláshirdetéseket, hanem kapcsolatokat keressen. „Úgy tűnik, csak akkor lehet bekerülni valahova kezdőként, ha valaki vállalja érted a felelősséget, hogy megéri »kitanítani« téged. És ez sajnos azokra is vonatkozik, akik rendesen elvégezték a kötelező szakmai gyakorlatot az egyetemi évek alatt, mint ahogy én is tettem” – mondja. A féléves szinkrondramaturg-tanfolyam, amit egyetemi tanulmányai mellett csinált meg, leginkább a kapcsolati rendszer kiépítése szempontjából volt hasznos.

Mivel a munkakeresésnél manapság egyre jobban előtérbe kerül a kapcsolatrendszer, Pálfay Erzsébet szerint már középiskolás korban fel kellene hívni erre a fiatalok figyelmét, ösztönözni kellene őket kapcsolatok kiépítésére. A karrier-tanácsadó hangsúlyozza, a kapcsolatok alapján szerzett állások egészséges emberi dinamikára épülnek. A különféle kapcsolatrendszerek mindig is fontos szerepet játszottak az emberek életében. Így fontos ezek kialakítása, ápolása. A cserkészmozgalomtól kezdve a sportegyesületekig az élet minden területén, így az álláskeresésnél is segítették és segítik egymást a tagok. Ugyanez a segítségkérés nyilvánul meg, ha valaki a családjában vagy az ismerősei közt kérdezősködik munka után, és rajtuk keresztül jut álláshoz.
 

Fotó

PaintballELTE-ÁJK Gólyatábor 2011 GyöngyösDIY - Így készült a 3D MOHA logóVOLT fesztivál egy pop9 szemévelSzépségkirálylányFridge Fesztivál 2011KendermajálisAz új szépségideál az androgün