Matisyahu – Zsidó Nyári Fesztivál (Syma Csarnok), Szeptember 5.
A Zsidó Nyári Fesztivál legnagyobb durranása lesz a haszid reggae „király”, Matisyahu koncertje. A 31 éves pennsylvaniai születésű – a rockot, a reggae-t, és hip-hoppot zsidó zenével keverő – énekes ugyan nem hagyományörző zsidó családban nevelkedett, a zsidó vallásos élmény munkájának az alapja. Miután állandó beat-boxolása miatt kirúgták a középiskolából, szedte a sátorfáját és nekiindult a nagyvilágnak. Útjának első állomása Colorado volt, itt került először közelebbi kapcsolatba a spiritualitással, majd amikor eleget elmélkedett, Izraelbe utazott. Beiratkozott egy amerikai iskolába, minden nap zsinagógába járt, múltjával ismerkedett, gyökereit kutatta. Később visszatért Amerikába, Brooklynban csatlakozott a helyi zsidó közösséghez, családot és zenekart alapított, azóta karrierje töretlen. Lemezein (időrendi sorrendben: Shake Off The Dust... Arise, Live at Stubb’s, Youth, Youth Dub, Light) mindvégig meghatározó szerepet játszik a haszid reggae-rock-hiphop hármasa, de míg kezdetben inkább a spirituális, higadtabb hangvétel volt a domináns, utolsó albumán a már-már gengszterbe hajló hip-hop vette át ennek a helyét. Eddigi életművének csúcsa mindenképp a Live at Stubb’s című koncertalbuma, melyen első és második stúdiólemezeiről játssza számait. Hallgassátok meg, és máris nem fogjátok sokallni a koncert kissé húzós, 6800 forintos belépőjét.
Bonobo Live – Gödör Klub, Szeptember 9.
Nem először jár Magyarországon a brit Simon Green, aka Bonobo. Tavasszal jelent meg régóta várt új lemeze a Black Sands, ennek számait hozza most el nekünk az Erzsébet téri Gödör Klubba. Bonobo sosem volt félős típus, pályája kezdete óta minden albumával alapjaiban újította meg az elektronikus zenét, mindig is amolyan próféta volt. A downtempot az ambienttel, chill outtal, trip hoppal ötvözi , nem fukarkodik a vonósokkal sem, a női vokálok mindig tökéletesek nála.
A koncertre nagyzenekari felállásban érkező brit zenész a Ninja Tune kiadó berkein belül dolgozik. Bonobo zenetörténeti jelentősége már most nyilvánvaló, leginkább a bécsi downtempo atyjaiként számon tartott Kruder & Dorfmeister párosához mérhető, sokan, sokszor fognak még ihletet meríteni az ő munkásságából. Bár találhattak volna a koncertnek méltóbb, jobb akusztikával és elrendezéssel bíró helyet is a Gödörnél, mégis mindenképp ott a helyünk, életre szóló élmény lesz, az biztos!
Nouvelle Vague – A38, Szeptember 11.
Újra visszatér az Artemovsk 38 fedélzetére a poszt-punk hullám legnagyobb slágereit feldolgozó, napjaink zenei világába átültető elsöprő erejű francia formáció, a Nouvelle Vague. Első – önmagukról elnevezett – albumukon olyan, a ’70-es és ’80-as éveket meghatározó zenekaroknak számait dolgozták fel, mint a Joy Divison, a The Clash, The Cure, Depeche Mode, Dead Kennedys. A dalokat bossa nova stílusban feléneklő énekesnők saját bevallásuk szerint az eredeti számokat sok esetben nem is hallották korábban, így azok teljesen új életre kelnek, sajátos színezetet kaphattak. Következő, Bande A Part című lemezükön Buzzcocks, Blondie, Bauhaus, New Order stb. slágerek kaptak új értelmezést ska, a reggae és a blues felfogásban, megint csak a szexi francia énekesnők előadásában. A zenekari koncepció egyértelmű világsikernek bizonyult, a legkeményebb hardcore fanok is fogyasztották a puhított slágereket. A két producerben, Marc Collinban és Olivier Libaux-ban azonban az is felmerült: vajon mit szólnak ehhez maguk az eredeti műveket szállító művészek? Erre kapunk választ a Nouvelle Vague NV3 című új albumán, amelynek egyes trekkjein maguk az alapanyagot készítő zenészek is szerepelnek: együtt énekel a zenekar vezető énekesnője Melanie Pain Martin Gore-al a Depeche Mode-ból, Marina Celeste Terry Hallal a Specialsből, és még sorolhatnánk.
Hatalmas bulit tartogat hát számunkra ez a jellegéből adódóan egy végtelenségig folytatható zenekari projekt, a Nouvelle Vague, ami garantáltan csakis slágerekkel érkezik az állóhajóra. Ideje kikupálni magunkat az elmúlt három-négy évtized új-hullámos slágereiből, hogy tiszta szívvel énekelhessük majd Camille-el a Dead Kennedys slágerét: „Too drunk to fuck!”
Ha bármelyik koncert megmozgatta a fantáziátokat, jobb mielőbb megvenni rá a jegyeket, mert sanszos, hogy hetekkel korábban elfogynak a helyek, és akkor már csak a bejáratnál való könyörgés, és jegyüzér vadászat marad, ami – valljuk be – nem olyan jó móka.
Tudtok ennél a háromnál nagyobb szeptemberi mulatságot, ami elkerülte a figyelmünket? Írjátok meg a kommentek közé!
