Frida Kahlo 1907-ben született Mexikóváros külvárosában, de elkötelezett kommunistaként születési évét 1910-re, a mexikói forradalom évére változtatta. Frida életét komoly betegségek kísérték végig: hatévesen már gyermekbénulást diagnosztizáltak nála, emiatt egyik lába deformálódott, majd 18 évesen buszbalesetet szenvedett, melynek során egész életére kiható sérüléseket szenvedett. Súlyos gerincsérülése miatt hónapokat töltött gipszfűzőben. Kényszerpihenője alatt kezdett el festeni, ágya fölé függesztett tükrének képe alapján először önarcképeket, majd később családja, barátai portréját festette meg. Felépülése után korának egyik legelismertebb festőművészét, a szintén kommunista mozgalmár Diego Riverát kéri mentorául. Riverával való munkakapcsolatuk később szerelembe fordul át, innentől történetük elválaszthatatlanná válik. 1930-ban közösen utaznak az Egyesült Államokba, ahol Rivera falfestmények készítését vállalja, Frida azonban Amerikát nyomasztónak érzi, így 1933-ban hazaköltöznek. Az USA-ban töltött éveik alatt Frida teherbe esett, de betegsége miatt gyermekét nem hordhatta ki, elvetélt. Életének e meghatározó szakaszát több képén is lefestette.
Mexikóba visszatérve a köztudottan szabados életet élő Rivera Kahlo húgával csalja meg feleségét, innentől kezdve Frida sem fogja vissza magát, nőkkel, férfiakkal egyaránt viszonyt folytat, közülük a legmeghatározóbb talán Lev Trockijjal való kapcsolata volt. Eközben művészi elismertsége egyre csak nőtt, mexikói kiállítását hatalmas sikerű New York-i önálló bemutató követte, majd később – annak ellenére, hogy ő volt az első latin-amerikai festő, akitől a Louvre képet vásárolt – Párizsban állította ki műveit, de a várt siker elmaradt. Eközben férje kezdeményezésére elváltak, majd egy évvel később újra összeházasodtak, ez már Frida haláláig így is maradt. A második világháború idején állapota egyre romlott, műtétek hosszú sora sem javított állapotán, acélfűzőbe és kerekes székbe kényszerült. Betegsége azonban nem állhatott útjába, egyre aktívabb lett, tanított, politizált, részt vett a szürrealisták nemzetközi kiállításán. 1953-ban amputálni kellett jobb lábát, innentől kezdve nem kelhetett ki ágyából, első önálló mexikói kiállítására ágyban fekve, díszes mexikói népviseletben érkezett. Egy évvel később még megjelent egy tüntetésen az USA guatemalai fellépése ellen, majd július 12-én éjjel meghalt.
Festészetét nehéz besorolni bármelyik stílusirányzatba, de leginkább a szürrealizmushoz áll közel. Festményein életének meghatározó eseményeit és érzelmi megpróbáltatásait örökíti meg, vallásos és mitologikus szimbólumokat használva. Központi témái a betegsége, Riverával folytatott viharos szerelmi élete, meddősége, és meghatározó, már-már vallásosságba hajló politikai elkötelezettsége, Amerika-ellenessége voltak.
Latin-Amerika és talán a világ egyik legmeghatározóbb festőnőjének kiállítását láthatjuk tehát a Bank Austria Kunstforumon, ahol 60 festményén, 20 tárgyi és 80 papírmunkáján keresztül tekinthetünk be nem mindennapi életébe. Emellett egy átfogó fotógyűjtemény is kiállításra kerül Frida rokona, Cristina Kahlo válogatásában.
Akit jobban érdekel Frida Kahlo élete, nézze meg a Frida című életrajzi filmet Salma Hayek főszereplésével. Kihagyhatatlan darab.
