• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Félrevezető önéletrajzok a Parlamentben

Furcsa anomáliák az új Országgyűlés képviselőinek életrajzában: nyelvtudás nélküli külföldi diploma, dr. fokozat nélküli PhD, és még sok érdekes adat a honatyák nyelvtudásáról és iskolázottságáról. •

politika / nyelvvizsga / külföldi diploma itthon / akkreditáció / kamudiploma / moha magazin szeptember

2010.09.02.

írta/forrás
Lebhardt Olivér Halász Áron

Nem beszélnek nyelveket

A Moha politikusok képzettségéről végzett kutatásából kiderül, hogy a 2010-ben alakuló parlament tagjai 86 százalékának van diplomája, viszont 52 százaléka semmilyen nyelven nem beszél, 6,5 százaléka alapfokon, és csupán 13 százalék beszél felsőfokú szinten. Ismerve a magyar nyelvvizsgarendszert, erről a 13 százalékról feltételezhető egyáltalán, hogy meg tud szólalni bármilyen idegen nyelven. A legkevesebb nyelvvizsgát a kormánypárti politikusok tudhatják magukénak, mindössze 31 százalékuk birtokol erről papírt, az MSZP 61 százaléka, a Jobbik 48, míg az LMP 75 százaléka rendelkezik valamilyen nyelvtudást igazoló okmánnyal.

Külföldi tanulmányok tekintetében is az LMP jár az élen. 51 százalékuk megfordult már külföldön tanulmányi célból, ezzel teljesítve az uniós direktívát. E tekintetben a Jobbik a sereghajtó 6 százalékkal, a Fidesz–KDNP 9 százaléka nézett szét az országhatárokon túl, valamint az MSZP 13 százaléka.

Nyelvtudás nélkül külföldi diploma

A nyelvismeret és a külföldi tanulmányok összehasonlítása hozott érdekes eredményeket. Sok esetben arra az anomáliára lettünk figyelmesek, hogy szerényen elhallgatott nyelvtudással vagy a nélkül voltak képesek egyes honatyák külföldi diplomák megszerzésére.

Szabó Zsolt fideszes politikus, a fogyasztóvédelmi bizottság alelnöke a parlament.hu honlapon fellelhető adatlapján társalgási angolt ismer el, míg önéletrajzában azt írja: „2002-ben PhD fokozatot szerzett a Newport Universityn”. Miután társalgási nyelvismerettel még senki nem írt tudományos disszertációt, utánanéztünk az iskolának. Kiderült, hogy Szabó Zsolt valójában az Econovum Akadémián szerezte felnőttképzésben a képesítését, ami tartalmi megfelelőség alapján ad egy newporti diplomát is.

Az Econovumról azt kell tudni, hogy nem felsőoktatási intézmény, hanem a Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT) által akkreditált felnőttképzési hely, ahol képesítést és nem egyetemi diplomát lehet szerezni. A kaliforniai Newport International University sem akkreditált intézmény, de egy már megszűnt minőségbiztosításért felelős iroda által „approved” (elismert), így az általuk kiadott diplomát Kalifornia állam titkársága aláírja. A magyar törvények értelmében azonban ez nem honosítható, nem lehet államilag elismert tudományos fokozat, mert a diplomát kibocsátó országban sem ismerik el annak.

PhD-nek csak a neve hasonlít kísértetisen

Tehát az elnevezés ellenére itt nem tudományos fokozatot adó képzésekről van szó. Dr. Bazsa György, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke elmondja, a MAB úgy véli, hogy az Econovum „felnőttképzésben PhD képesítés” elnevezés egyrészt megtévesztés, másrészt jogszerűtlen. Emiatt a közelmúltban először levélben emelt kifogást a FAT-nál az akkreditálás ellen, majd ennek sikertelensége után Bazsa György levelet írt Réthelyi Miklósnak, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszterének az Econovum Akadémia ilyen jellegű képesítésekkel kapcsolatos tevékenysége miatt, mivel megalapozott a gyanúja annak, hogy az a FAT-akkreditáció alapján felsőoktatási oktatási alaptevékenységet folytat, de arra – a felsőoktatásról szóló törvény szerint – nem jogosult.

Dr. Iványi Attila, az Econovum igazgatója, a Corvinus Egyetem professzora tiszteletben tartja a MAB jelenlegi állásfoglalását. Szerinte azonban a program neve nem félrevezető, ezért szerepel benne a „felnőttképzésben képesítés” kifejezés. A PhD és az MBA elnevezések pedig az itt megszerezhető tudás jellegére és szintjére utalnak. A különbség az, hogy itt a diák nem kap tudományos fokozatot, és az Econovum nem az iskolarendszerű képzéshez tartozik, így a felnőttképzési törvény hatályába és nem a felsőoktatási törvény alá tartozik. Persze a többségükben érett szakemberek közül jelentkező econovumos diákok is ugyanúgy vizsgáznak, krediteket teljesítenek és disszertációt írnak, mint azt a fiatalabbak teszik az iskolarendszerű felsőoktatásban. Iványi azt is elmondja, sereghajtók vagyunk az EU-ban a felnőttképzésben, és az econovumtípusú intézmények nélkül egyes felsővezetők nem tudnák frissíteni legmagasabb szintű szakmai-gazdasági tudásukat a tartalmilag igényes, de formailag rugalmasabb felnőttképzésben. Ki mondja meg, hogy a felnőttképzésben már csak középfokú szinten lehet tanítani? – teszi fel a kérdést Iványi.

A választó megtévesztése

Visszatérve Szabó Zsolthoz, ő is megírta econovumos disszertációját A fogyasztási analízis szerepe az élelmiszer-ipari kínálat fejlesztésében címmel, elvégzett néhány kiegészítő tárgyat és megszerezte ekvivalencia alapján a newportos diplomát is. Csakhogy Szabó „PhD fokozatról” beszél, ami visszaélés a joggal, hiszen ez nem tudományos fokozat. Félrevezeti a munkaadót, jelen esetben a választó polgárt.

Az Econovumhoz egyébként nem egyedül Szabó járt a jelenlegi parlamentből. Dr. Tóth József MSZP-s képviselő, a 13. kerület polgármestere is itt szerzett felnőttképzésben MBA képesítést, illetve Bánki Erik fideszes honatya felnőttképzésben akkreditált közgazdász képesítést. Ezekben az esetekben azonban, noha az „MBA” szó félreérthető lehet, nincs elhallgatva a pontos elnevezés és a végzettséget adó intézmény tényleges neve.

Iványi Attila a külföldi diplomák megtévesztő használatáról azt mondja, hogy az igazi érték a magyar képesítés, az Econovum Akadémián a FAT által akkreditált képzés, így a diákjaiknak is ennek használatát javasolja.

Sorbonne szinkrontolmácsolással

Szabó Zsolt és az Econovum esete nem egyedülálló. Az ehhez hasonló „partneri kapcsolatok” teljesen általánosak, így nagyon nehéz megítélni egy diploma valódi értékét. Még az olyan híres intézmények esetében, mint például a Sorbonne sem vehető készpénznek, hogy a diplomás ténylegesen odajárt. Bebes István fideszes országgyűlési képviselő önéletrajza szerint többek között a párizsi Sorbonne Egyetemen végzett európai uniós településfejlesztési szakon. Bebes a diplomát valójában pedig a Nyugat Magyarországi Egyetemen szerezte levelező szakon szinkrontolmácsolással, melynek a végén a magyar oklevél mellett a Paris-Sorbonne mester diplomáját is átvehette. A képviselő németül és angolul tud társalgási szinten.

A jelenleg hatályos felsőoktatási törvény ma gyakorlatilag nem ír elő akkreditációt külföldi felsőoktatási intézmények hazai működéséhez, így az efféle kapcsolatok sokszor meglehetősen bizonytalan jogi keretek között működnek.

Kutatás: Frankó Luca, Gallai Jóska, Gray Tamás Áron, Halász Áron, Haraszti Zsolt, Romváry Orsolya, Szabó Kata, Varga-Perke Bálint

A társalgási nyelvismeretet nem tekintjük nyelvtudásnak. Ez alól kivételt képeznek azok a politikusok, amelyeknek külföldi tanulmányai vagy munkatapasztalata az ellenkezőjét bizonyítja.
 

Helyreigazítás

A Moha Magazinban megjelent 72 százalékos adattal ellentétben a képviselők 86 százalékának van valamilyen felsőfokú végzettsége.

Fotó

VizsgadivatPaintballKalap és szaxiGazdag szülőt mindenkinekERASMUSMANTanár lett TanzániábanDivat - 2011 nyárAntwoord a Sound legbetegebb koncertje