Nikola Tesla 1856-ban született az Osztrák–Magyar Monarchia horvátországi területén fekvő Smiljanban. Szülei papnak szánták, és egyedi memória- és képességfejlesztő gyakorlatokkal képezték. Ezek hatására Nikola képes volt gondolatokat kitalálni, kívülről megtanulni hosszú fejezeteket a Bibliából, és már kiskorában négy nyelven beszélt. Már gyerekkorában is rendszeres látomásai voltak, furcsa allergiái és fóbiái határozták meg életét.
Első fontos állását 1881-ben kapta Budapesten a Puskás Tivadar-féle American Telephone Companynél. Az ország első telefonhálózatának kiépítésébe olyan vehemenciával vetette bele magát, hogy hamarosan ideg-összeroppanást kapott, amit újabb kényszerbetegségek és furcsa látomások követtek. Látása és hallása hiperérzékennyé vált, senkivel nem volt hajlandó kezet fogni. Mivel egyáltalán nem volt társasági lény – talán mert Asperger-szindrómában szenvedett vagy földönkívüli volt –, nem is tett szert sok barátra. Elektromérnök kollégájával, Szigeti Antallal mégis jó kapcsolatot ápolt. Egy közös városligeti sétájuk alkalmával ugrott be Teslának a váltóáramú dinamó és motor vázlata.
Tesla ezek után úgy érezte, akkor lehet csak igazán boldog, ha Edison közelében dolgozhat. Ezért 1882-ben – zsebében Puskás Tivadar ajánlólevelével – Párizsba utazott, és a Continental Edison Company karbantartójaként kezdett dolgozni. 1884-ben Edison ötezer dollár jutalmat ajánlott annak, aki megjavítja az I. Vilmos császárnak szánt egyenáram-fejlesztőt. Nikola villámgyorsan teljesítette a feladatot, de mivel munkáját fejben végezte és nem készült róla jegyzőkönyv, a jutalmat megtagadták. Egy évvel később szinte ugyanezt játszotta el vele főnöke, csak tízszer ennyi pénzt ígérve. Mivel itt már több szabadalmát is beleölte az Edison-féle generátorok, motorok és hálózat rendbetételébe, és a túlzott munkatempóra egészsége is ráment, Tesla felmondott. Innentől a két feltaláló esküdt ellenséggé vált.
Tesla teljesen elszegényedve, napszámos munkákból volt kénytelen fenntartani magát, miközben képzeletben továbbra is sorra alkotta meg zseniális találmányait. Egy évet kellett várnia, mire felfedezte George Westinghouse. Edison fő riválisa lecsapott rá, sztárfizetést adott neki és óriási összegekért felvásárolta összes szabadalmát. Tesla akkora vagyonra tett szert, hogy fantáziájának többé nem szabhattak határt az anyagiak. 1890-től Colorado Springs-i titokzatos laboratóriumában sci-fibe illő kutatásokat végzett. Kollégái sokat találgattak, mi zajlik a szigorúan védett laborban. Sikerült megnyitnia egy dimenziókaput? Kidolgozta az időutazás módszerét? Senki sem tudta biztosan, de onnantól kezdve hihetetlen bemutatókkal állt elő. Egyik kedvenc mutatványa volt, amikor két fémlapot helyezett egymástól fél méterre, majd az egyikhez hozzáérve mindkettő fehéren kezdett izzani, minden látható energiaforrás nélkül. Tesla sosem volt hajlandó elárulni mutatványa titkát.
Innentől kezdve csupa olyan találmánnyal állt elő, amelyek mai eszközeink alapjául szolgáltak. 1899-ben drót nélküli energiaátviteli módszerével 40 kilométer távolságból, vezeték nélkül működtetett 200 villanyizzót, és 40 méter hosszú mesterséges villámokat keltett, felhasználva az ionoszféra energiáját. 1908-ban bejelentette a mai okostelefon ötletét. A többség ekkor még jót nevetett rajta. Ettől az évtől kezdve – néhány, a világűrből befogott jel miatt – esküszik a földönkívüliek létezésére. Pár évvel később rádióadó-tornyot épített a német Telefunken társasággal közösen, de az amerikai kormány – attól tartva, hogy hírszerzésre használnák – lebontotta azt. A legenda szerint 1931. egyik éjszakáján Buffalo városában látták Teslát, amint unokaöccsével egy teljesen hangtalan autóval kocsikázott.
Edison mellett egyébként Marconinak is sikerült megrövidítenie Teslát, méghozzá egy Nobel-díjjal. Öt évvel azután, hogy Tesla 1896-ban bejelentette a rádiókészülék feltalálását, Marconi is bemutatta saját rádiókészülékét, amiért 1909-ben Nobel-díjjal jutalmazták. Tesla beperelte Marconit, de a Legfelsőbb Bíróság csak 1943-ban erősítette meg az ő szabadalmát Marconiéval szemben.
Tesla nem volt egy menedzsertípus, nem tudott eléggé érvényesülni a feltalálók taposós világában. Nem is lehetett könnyű neki olyan kényszerbetegségekkel, mint a beteges vonzalom a gyöngy fülbevalók iránt, a napi huszonkét kézmosás és tizennyolc tiszta törülköző kényszere, és a kerek tárgyaktól való irtózás. A túlsúlyos és nem divatosan öltözködő embereket lenézte. Élete vége felé már senkit nem engedett be – szigorúan 3-mal osztható számozású – szállodai szobájába, csak a galambokat, amiket viszont a rajongásig imádott.
Halála után az FBI minden kutatási anyagát szigorúan titkosnak minősítette, és 80 teherautónyi tárgyat és iratot foglalt le életének minden állomásáról.
