• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Miért lázadjanak a következő évtized fiataljai?

Egyesek szerint megbuktak a globalizációkritikus mozgalmak, míg mások azt mondják már a csapból is zöld víz folyik. A MOHA új sorozatában civil mozgalmak szereplőit, alternatív, társadalomkritikus körök megmondó figuráit faggatjuk. •

lázadás / antiglobalista / greenpeace / klímaváltozás  / lmv / negyedik köztársaság / moha magazin december / Zöld

2011.01.04.

írta/forrás
Halász Áron

CC @ Karen Eliot

Vay Mártonnal, a Greenpeace szóvivőjével, Nuszbaum Tiborral, a Fent és lent blog alapítójával és Bihari Lászlóval, az lmv.hu közösségi portál egyik szerkesztőjével beszélgettünk. Mi lesz a tízes évek 1968-a?

Nihil van

Van egy olyan állítás Nyugat-Európában, hogy a sokat látott és sok mindent kipróbált 1968-as generáció után a mai fiataloknak már tényleg nincs miért lázadniuk. Nem marad más, mint a konzervativizmus vagy önmagunk durva szétcsapása – inkább drogokkal és nem gumibotokkal.

A Negyedik köztársaság párnacsata flashmobja

CC @ Csutkaa

A részben a Negyedik Köztársaság csapatából kinőtt Fent és lent blogon baum néven író Nuszbaum Tibor szerint a mai magyar nihilnek azonban más oka van, mint a nyugatinak. „A 80-as és 90-es években született ún. Y generáció nincs képviselve Magyarországon”, hangjuk nem ér el a betokosodott politikai elithez – mondja. A blogger szerint közelítünk az 1968-as életérzéshez, akkoriban a 20-as éveik elején járó fiatalok irtó rosszul érezték magukat a szüleiktől örökölt rendszerben. „Várok egy hasonló áttörést a közeljövőben itthon is” – fejtegeti Tibor az „Ügyet” még pontosan nem látva. „Ha a sok-sok elégedetlen individuum elkezd igazán egymásra találni, elkezdi megszervezni önmagát, akkor az meglepetéseket fog még okozni hazánkban” – jósolja a Fent és lent szerzője.

A zöldeknek bejött az élet?

CC @ joost j. bakker

Azt is szokás mondani, lám, a sok zöldhippi megnyerte harcát. És tényleg: lassan, de talán élhetőbbé kezdenek válni a nagyvárosok, egyre többen bicikliznek, dugódíjakat vezetnek be, hódít a bioenergia, terjednek a bioélelmiszerek. „Érzik az igényt” – mondta a MOHA-nak Vay Márton, a Greenpeace szóvivője, mikor a kormányok és multik zöldintézkedéseiről kérdeztem. Annak ellenére, hogy megnőtt a társadalmi igény a környezettudatosságra, az embereket – önhibájukon kívüli – felületes tudásuk miatt könnyű megvezetni. A szervezet tapasztalatai azt mutatják, a fakampányok csak zöldre festik az amúgy környezetromboló cégeket, a kormányok pedig javarészt látszatintézkedéseket hoznak. A társadalmi változás beindult, de nem elég gyors és alapos az ökológiai válság veszélyességéhez képest – mondta Vay. Jófej és rosszfej multikról olvasd el keretes írásunkat!

Nuszbaum szerint a kormányok a már aggasztó helyzetre reagálnak, a multik zöldakcióit viszont kampányfogásnak tartja. „Milyen már, hogy egy autót úgy reklámoznak, hogy kevésbé káros a környezetre, mint egy kerékpár?!” – tette fel a kérdést. Mi pedig csak hümmögünk.

Azt esszük, amit megfőzünk

„Legutóbb a globalizációkritikus mozgalom bukását néztem végig” – meséli Bihari László, alias BiL, a Lehet Más a Világ közösségi portál egyik alapító-szerkesztője. Bihari szerint évekkel ezelőtt, amikor világszerte milliók tüntettek a hamis indokokra alapozott iraki háború ellen és a G8 összes tanácskozása környékén lángoltak a kukák, még úgy tűnt, „a civil erők új irányt adhatnak a világnak”. Azóta kiderült, a hatalmi eliteket nem lehet „puszta szóval párbeszédre késztetni” – mondja Bihari, aki szerint a vezetők pénzes lobbicsoportok kezében vannak. Hozzátette, a koppenhágai klímakonferencián is hiába volt ott a civil társadalom, az elit, nem egyeztek meg és továbbra is a katasztrófa felé gyalogolunk.

CC @ hds

A nemzetközi társadalmi mozgalmak Magyarországon nem értelmezhetőek – jellemezte a hazai helyzetet Nuszbaum Tibor. „A klasszikus politikai koordináta-rendszert meghaladta az idő” – állítja, a miértre pedig így válaszolt: „az MSZP egy diktatúra utódpártjából lett elvileg szociáldemokratára hajazó párt, amelyben az utóbbi években a neoliberális gazdaságpolitika követői vették át az uralmat. A Fidesz pedig egy konzervatív párt képét mutatja, miközben a programja inkább balos.” A zöld mozgalom aktív résztvevőjeként Vay Márton az LMP parlamentbe jutását nem zöld sikerként értékeli, hiszen a választások előtt óvakodtak zöldként megjelenni, ezért sikerük inkább a reménynek köszönhető. Szerinte a legfőbb eredmény, hogy parlamenti pártként soha nem látott legitimációt és médiateret szerezhetnek a zöld gondolatnak. „Még ha a kormány 2/3-a miatt nem sok érdemi beleszólási lehetőségük is van” – teszi hozzá a Greenpeace szóvivője.

De mit főzzünk?

Vay Márton szerint a tízes évek nagy kérdése a klímaváltozás megállíthatósága, vagyis a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése lesz. Globálisan ezen múlik minden: a mezőgazdaságot is érintő természeti károktól kezdve a betegségeken át, a legsúlyosabban sújtott harmadik világból induló népvándorlás miatti feszültségekig. Szerinte minden másodlagos, és ez is csak évtizedes átfutással lesz értékelhető. Hogy addig is mi legyen szűkebb környezetünkben, két tippet kaptunk. BiL, az lmv.hu szerkesztője EU-szintű sztrájkot látna szívesen pénzügyi, munkajogi, energetikai és más reformokért. Nem beszélve a fogyasztói kultúra irányította mainstream gondolkodásról, ami önmagában kiérdemel minden kritikát. Nuszbaum Tibor a Fent és lenttől magyar célokat sorolt fel: a Kádár-rendszer morális züllését, a folyamatos ügyeskedést látná már a hátunk mögött, hogy megújulhasson a közélet. Városi emberként fontosnak tartja a környezetszennyezés visszaszorítását, a közterek visszafoglalását az autóktól és az alternatív közlekedési eszközök elterjedését.

Beszélgetőpartnereink egy dologban értettek egyet teljes mértékben: a helyi ügyekért érdemes tenni, mert ezek vezethetnek nagyobb léptékű változásokhoz.

Greenpeace-mérce

A Greenpeace folyamatosan vizsgálja a multinacionális cégeket, és különböző környezetvédelmi szempontokat, például az energiatakarékosságot vagy az újrahasznosítást figyelembe véve toplistát állítanak fel azokról. Ez alapján Vay Márton a Nokiát emelte ki jó példának, amely vezető a környezettudatos nagyipari termelésben. Az igazi negatív példa a zöldszlogenekkel nyomuló British Petrol, mely a Mexikói-öbölbeli katasztrófa után már két héttel a mélytengeri fúrások szigorítása ellen lobbizott az USA-ban.
 

Fotó

Pont Ott Parti - ArcokTöbb technót a ParlamentbeA város szuperhőseiCareer power bitchVOLT fesztivál egy pop9 szemévelDivat - 2011 nyárEgy hely nem elégAz elegáns frissesség