Moha: Mi jellemzi ezt a bizonyos Y generációt?
Istvánffy András: A társadalomtudomány 20 éves periódusokkal számolja a nagy generációkat, eszerint az 1980 és 2000 közöttiek tartoznak ide. Globálisan az Y generáció közös jellemzője, hogy technikailag nagyon összekapcsolt világban nőttünk föl. Magyarországon ez kiegészül azzal, hogy a szocializmusban legfeljebb csak a gyerekéveinket töltöttük, de már egy szabad világban nőttünk fel. Ebben a generációban már nincsenek benne a diktatúra görcsei.
Moha: Mi hozta létre a 4K!-t mint Y generációs mozgalmat?
Istvánffy András: Amikor a 4K!-t 2007 őszén elkezdtük, elsősorban a városi közterek visszafoglalására, újraértelmezésére koncentráltunk. Az akkori flashmobszerű akciókra, játékokra főleg fiatalok kezdtek el járni, négy-ötszázas nagyságrendben. A visszajelzésekben rendszeresen előjött az, hogy a buli mellett azt szerették az akciókban, hogy „most végre a fiatalok is meg tudják mutatni”.
A Negyedik Köztársaság párnacsataflashmobja CC @ Csutkaa
Moha: De mit mutatnak meg?
Istvánffy András: Nem egy konkrét társadalmi cél artikulálása volt fontos számunkra, hanem hogy fiatalok vannak együtt a saját szabályaik szerint, és konfrontálódni mernek a felnőttek szürke városával. A szervezésbe ráadásul bárki bekapcsolódhatott, mindig is menet közben, a résztvevők által alakult, formálódott a mozgalom.
Moha: Mennyien vagytok?
Istvánffy András: Három városban nagyjából 70 szervező, kitaláló ember van, az akciókra 100 és 800 közti résztvevő szokott jönni, meg van egy hírlevelünk 4000 feliratkozóval.
Moha: Jól tudom, hogy politikai irányba mozdul a 4K!?
Istvánffy András: A 4K! alapvetésében benne volt, hogy egy egészséges állampolgár nem mondja azt, hogy „Fúj, politika!”. Ezalatt nem pártpolitikát értek, hanem egy normális viszonyulást a közélethez. Egy permanens belpolitikai válság idején indultunk, és a nevünk is a harmadik köztársaság válságára reflektál. Gyurcsány nem volt hajlandó lemondani, az alulról való elmozdítására nem volt alkotmányos lehetőség, ennek hatására meg vállalhatatlan szélsőségek jöttek elő. A 4K!-ban benne volt az állásfoglalás: nem pusztán elfoglaljuk a köztereket és jól érezzük magunkat, hanem a nagyobb kontextusról is gondolunk valamit.
Moha: De mégsem voltak direkt politikai üzeneteitek.
Istvánffy András: A nagy lépés már 2010 elején megvolt, amikor elindítottuk az élhetőbb városról szóló Buda Libre kampányt. Az volt a cél, hogy az I., II. és XII. kerületben bejuttassunk 1-1 embert az önkormányzati testületbe a kompenzációs listáról. Az akkori választási törvény alapján lett volna esély bekerülni, de a Fidesz új önkormányzati törvénye ellehetetlenítette a civil szervezetek bejutását, így felfüggesztettük a kampányt.
Moha: Hogy kapcsolódtatok be mégis a közelmúlt tüntetéseibe?
Istvánffy András: Az alkotmányozás miatt aktivizálódtunk. A nevünkből – Negyedik Köztársaság – fakadóan ez számunkra alapkérdés. A most kihunyóban lévő ’89-es alaptörvény relatíve jól működő jogállamot tudott létrehozni, viszont politikai közösséget, érzelmi kötődést – ami szintén az alkotmány feladata lenne – megírása körülményei miatt nem teremtett. A Negyedik Köztársaság azt jelenti, hogy olyan alkotmányra lenne szükség, ami elmélyíti a köztársasági élményt, hogy a szabadság végre ne csak annyit jelentsen, hogy békén hagy a hatalom, hanem hogy közösen alakítani is tudjuk ezt a hatalmat.
Moha: Most lesznek vármegyék, új országnév, lesz végre érzelmi kötődés a javából.
Istvánffy András: Egy egypárti alkotmány még kevésbé alkalmas a köztársaság érzelmi megalapozására, mint a ’89-es volt. Egy alkotmánynak a teljes közösség támogatását kell élveznie. Minden vitatott pontról nyilván nem lehetséges össztársadalmi egyetértés, de egy olyan folyamat kellő legitimitást ad, ahol érdemi konzultáció van civil és szakmai szervezetekkel, az ellenzéki pártokkal, majd népszavazás fogadja vagy utasítja el az új alaptörvényt.
Nagyon veszélyes, amit most a Fidesz csinál, mert egy áterőszakolt alkotmánnyal végleg kettészakítja a politikai közösséget. Eddig is elkeseredett érzelmek feszültek egymással szembe, de a játékszabályokban legalább megegyezés volt. Mostantól viszont az ellenzék rendszerellenzék lesz. Egy ennyire megosztó politizálással a generációnk jövőjét cseszik el.
Az interjú a videó után folytatódik
Moha: Akkor most kevesebb párnacsata lesz és több tüntetés?
Istvánffy András: Teljesen új civil aktivitás indult el a télen az egyetemista tüntetésekkel, majd folytatódott a nagy sajtószabadságos demonstrációkkal. Olyanokat vitt utcára, különösen a fiatalok közt, akik előtte sosem tüntettek. A 4K! magától értetődően kapcsolódik be ebbe a nagy civil mozgalomba.
A stílusunk ettől nem változik, a közéleti akcióink eddig sem voltak hagyományosak. A terézvárosi csendrendelet idején teljes kijárási tilalmat követelő ironikus aláírásgyűjtést szerveztünk. Egy koktélról neveztünk el egy egyébként teljesen komoly programot. Ezt a játékos stílusú politizálást szeretnénk a továbbiakban is űzni.
Moha: Összefoglalva, szerinted mennyire akar az Y generáció közügyekkel foglalkozni?
Istvánffy András: Ennek a generációnak speciális élménye, hogy válság közben kezdett rányílni a szeme a politikára. 2006 őszén elkezdődött a végtelenített belpolitikai válság, majd két évvel később a nyakunkba kaptunk egy 80 éve nem látott méretű gazdasági világválságot. Erre sokféle reakció született: sokan civilkednek, mások a szélsőjobb felé tájékozódtak, megint mások segítettek zöldpártot alapítani. Ma a fiatalok aktívabban részt vesznek a közügyek formálásában, mint tíz évvel ezelőtt. Akármit is hoz a jövő, egy dolog biztos: ez a generáció keményen védeni fogja azt a szabadságot, amiben felnőtt.
