A west-balkános tragédia lassan fél éve történt. Azóta 8700 személyt és összesen 1700 helyet ellenőriztek, 25 éjszakai mulatót zártak be és 40 embert tartóztattak le előzetesen a hatóságok. A Merlinbe hatszor mentek ki egymás után, míg végül a klubtulajdonos feljelentette a rendőrséget egy színházi előadást megszakító razzia miatt, ahol a hatóság feltehetőleg azt hitte, „zenés-táncos” buli zajlik. Persze akadt kocsma is, melyet „egészen véletlenül” elkerültek az ellenőrzések. Ez a budapesti éjszakai élet a „diszkótörvény” (A zenés-táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló törvényerejű rendelet) hatálybalépése óta.
Hol lesz ma razzia?
Forrai Krisztián, a Majdnem híres rocksuli oktatója szerint a jelenség bekerült a köztudatba: „Ma már azon agyalunk, hogy vajon lesz-e ott razzia, ahová sörözni megyünk.” A helyzeten a törvény módosító javaslata sem látszik segíteni. A törvénytervezet módosításáért fellépő EKBSZ (Egyesület a Kulturált és Biztonságos Szórakozásért) csupán néhány pozitívabb változást tudott kiharcolni a minisztériumoknál. Például a környezetvédelmi engedély és a meteorológiai előrejelzés kötelező bemutatását eltörölték. Furcsa és egyben az egyetemisták szerencséje, hogy gólyabálokat a módosítást követően külön engedélyeztetés nélkül lehet majd rendezni. Ahogy a népzenei, az egyházi és a politikai rendezvények is kikerültek az ellenőrzés alól. „Ha pártot nem is alakítunk, legalább legyünk jóban a pappal” – viccelődött Újfalusi Gábor, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus közművelődési igazgatója.
Mi lesz a 18 év alatti partizókkal?
Az igazi kérdés persze az, miképpen lehet biztonságosan bulizni anélkül, hogy az ésszerűtlen szabályozások nehezítenék a partiszervezők életét. A West-Balkán-tragédia oka sem a rossz szabályozásban keresendő. Sokkal inkább szociológiai folyamatokat kell megérteni, hogy a jövőben elkerülhessük az ilyen baleseteket. A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban: a szórakozni vágyó korosztály alsó határa lecsúszott a 15-16 évesekig, míg a 17-18 évesek már partikat szerveznek. Mi több, menő partit csinálmi. Forrai Krisztián szerint a szakma erre az új helyzetre nem reagált időben. Szerinte ebből a korosztályból hiányzik a felelősségtudat és a tapasztalat ahhoz, hogy meg lehessen bízni bennük. Így többen a jelenlevők közül kijelentették, hogy nem is engednek be 18 éven aluliakat a bulikra. Ám Laki rámutatott az érem másik oldalára, azaz, ha nem engedik be a szórakozóhelyekre a gimiseket, az éjjel-nappalik kannásborkészlete csappan majd csak meg, és később nagyon nehéz lesz őket visszavinni a kulturált szórakozóhelyekre.
A törvény a fiatal partiszervezők megjelenését, a tapasztalat hiányát szakképzettség megkövetelésével orvosolná. Csakhogy a törvényhozói szándék elég felemásul valósult meg. Bár a zenés-táncos rendezvények biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet előírja, hogy be kell tudni mutatni a papírjait egy buliszervezőnek, kimondottan rendezvényszervező képesítés nem is létezik, csupán tanfolyamokon vehetünk részt a témával kapcsolatban vagy modulonként állíthatjuk össze.
Korrupció
Rényi Pál Dániel, a Magyar Narancs újságírója szerint a bulitörvény nem más, mint a zsebbe csúsztatott borítékok rendszerének intézményesítése. A jegyző ugyanis egy személyben dönthet szórakozóhelyek és rendezvények sorsáról. Újfalusi Gábor úgy gondolja, a jegyzőkre most nagy nyomás nehezedik, és a félelmeik miatt mindenre nemet mondanak.
A rendelet továbbá előírja, hogy ahol legalább négy zenés-táncos rendezvényt tartanak évente, ott minimum két hatósági ellenőrzést kötelező tartani. Laki László, az EKBSZ ügyvezető elnöke elmondja: „Egy-egy ellenőrzés nagyon drága, és komoly bevételi károkat okoz a rendezvény szervezőjének” – majd hozzáteszi: – Magyarországon csak egy olyan tűzoltósági szerkezetet van, amely sötétben fel tudja mérni, hányan vannak a helyen, így ha párhuzamos razziák zajlanak, nincs más megoldás, mint a villanyfelkapcsolás és a kézi számolás.
