A magyarországi filmforgalmazás pazarló és döglődik, csúnyán szólva a kutya se jár manapság moziba. Az art mozik évek óta a csőd szélén állnak, az előadások szinte üres termekkel futnak, a filmek pedig a külföldi bemutatóhoz képest akár egyéves késéssel érkeznek a hazai mozikba – addigra pedig már mindenki akit érdekelt az alkotás letöltötte és megnézte tökéletes minőségben, elsőosztályú magyar felirattal ellátva. Erre kínál megoldást a magyarhangya mozgalom.
A csapat főként olyan huszonévesekből áll, akik a véleményformálást tekintik céljuknak. „A Helyzetek és gyakorlatok című filmforgalmazási kísérletből maradt egy tucat filmszerető fiatal, akik filmforgalmazással szeretnének foglalkozni. A Kispál-film forgalmazására állt össze a végleges csapat.” – meséli Polgár Móni, a mozgalom egyik tagja. Céljuk a mozilátogatás szeretének újraélesztése. „Huszonéveseket szeretnénk visszarántani a mozikba főleg olyan filmekkel, amik nekik készültek. Mindegyik mű egy-egy fontos kérdést feszeget, ráadásul valamennyi film kiemelkedő művészi színvonalon szórakoztat, tanít és magával ragad.”
Az új modell titka abban rejlik, hogy a költséges, hónapokig műsoron tartott filmvetítések helyett minden filmet egyszeri alkalommal, az ország közel 20 városában, ugyanabban az időpontban mutatnak be. Ezeket az előző féléves vetítési ciklusban 18 film közül választhatják ki maguk a nézők. A filmvetítések előtt, illetve a vetítés után két napig a facebookon bemutatott 3-3 előzetes alapján dönthet a közönség, mit szeretne látni a jövőben. „A modell célja, hogy minden piaci szereplő jobban járjon, mint előtte: olcsóbb mozijegyek, teltházas előadások, nagyobb nézőszám, exkluzív, megismételhetelen események. Lemaradsz, ha kimaradsz. Viszont ha van bérleted, lehetsz vidéken is, ugyanazt kapod, mint a fővárosban.”
Volt már példa effajta forgalmazási módszerre Magyarországon, nem is olyan régen: a Kispál és a Borz búcsúkoncertjét megörökítő Napozz Holddal című koncertfilmet is ebben a formában mutatták be ugyanez a társaság, egyszerre az ország huszonöt pontján. Méghozzá hatalmas sikerrel: a West-Balkán beli főhelyszínen 1500-an, de a többi helyszínen is teltházzal futottak a vetítések. Hagyományos módszerrel valószínűleg a bevétel töredéke sem ütötte volna a szervezők markát.
A május 3-ával kezdődő első vetítési ciklusra úgynevezett HangyaPASS-t vásárolhat a néző 3600 forintért, amivel mind a hat film megtekinthető. A mozgalom honlapján található tervezett költségvetés szerint ötezer megváltott hangyaPASS-szal 18 millió forint bevételre tesznek szert, ám ebben benne van a – remélt – lokális szponzoráció útján „besöpört” 8 milliós támogatás is. Ebből a 18 millióból a fele (9 millió) rögtön megy a befogadó moziknak, másfél milliót a bérekre és járulékokra, a többit pedig a filmekkel kapcsolatos kiadásokra (jogdíjak, digitalizálás, fordítás stb.) és marketingre fordítják. „Budapesten hat moziban indulunk, de új termek nyitása válhat szükségessé, ha a bérletek mind elfogynak. Vidéken 15 városban tervezünk indulni, de ott is folyamatosan szeretnénk a nézők számának növekedésével újabb és újabb mozikat megnyerni.” – meséli optimista törekvéseiket Móni.
Mindez nagyon szimpatikus és pozitív kezdeményezés, de óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mi többet tud felmutatni a magyarhangya mozgalom a torrenttel letölthető, HD minőségű, tökéletes magyar felirattal ellátott filmekhez képest? „A magyarhangya közösségi élmény, nem mozi – esemény. Azt szeretnénk sugallni, ha elegen vagyunk, gyorsabbak lehetünk a torrentnél is. Fenntartható üzleti modelleket keresünk. Minél többen vagyunk, annál nagyobb filmeket hozhatunk.” – szól a válasz. Mi hiszünk neki, csatlakozunk. Tegyetek így Ti is! Csatlakozni a magyarhangya facebook oldalán tudtok, ahol minden szükséges információt is megtaláltok!
A magyarhangya programja május 3-án indul a Corvin közben, illuvision fényfestő bulijával megtámogatva.
Az első három film trailere:
