Miért ennyire népszerűtlen Magyarországon a bérlakás mint lakhatási forma? Az uniós mutatókkal szemben itthon kevesen laknak bérelt lakásban: az EU-s 20-40 százalékkal szemben az arány összesen 8 százalék körül van. Pedig a bérlakás megoldás lehetne a diákoknak, a pályakezdő fiataloknak, a szegényebb családoknak is. A magyarok mégis mindenáron saját tulajdon megszerzésére törekszenek, és ha egyszer beköltöztek, nehezen mozdulnak ki: a magyar munkaerőpiacon uniós összehasonlításban is csekély mértékű a munkaerő mozgása.
A szociális bérlakásoknak is nagyon rossz a hírük, azaz olyan, a rászorulóknak szánt ingatlan, amelynél a lakbér alatta marad a piaci áraknak, pedig valójában ez a lakhatási forma többeknek jelentene megoldást. Ehhez azonban nem biztos, hogy egész életre szóló megoldásban kell gondolkodni. Az ilyen bérlakás lehet átmeneti megoldás olyan családoknak, akik ezalatt az idő alatt spórolják össze a saját tulajdonú ingatlan vásárlásához szükséges önrészt, pályakezdőknek, fiataloknak, akiket saját szüleik nem tudnak támogatni. A bérlakások a mobilitás szempontjából is kedvezőek; a költözködés néha elengedhetetlen, amikor másik városban kapunk munkát vagy ott folytatnánk tanulmányainkat.
A húsz éve, a rendszerváltás óta megoldatlan bérlakásprobléma lehetne a magántőke feladata is (állami szerepvállalással), de a legtöbben az önkormányzatoktól és a mindenkori kormánytól várják a megoldást. Nemrég két szervezet is közzétett lakásépítéssel kapcsolatos programot. A Habitat for Humanity jótékonysági szervezet hazai szekciójának tanulmánya szerint ma Magyarországon 1,2 millió ember él elfogadhatatlan minőségű, 1,3 millió pedig túlzsúfolt lakásokban. A problémákat csak súlyosbítja, hogy a legszegényebb rétegek laknak az energetikailag leginkább pazarló lakásokban, így a rezsiköltség önmagában hatalmas megterhelést jelent. A Habitat szakemberei úgy gondolják: az államilag támogatott lakásvásárlás nem oldja meg a gondokat, hiszen ez egyrészt nem elérhető azoknak, akik nem rendelkeznek a megfelelő önerővel, másrészt akadályozza a mobilitást is. Csak részmegoldást jelent a telepszerű lakásépítés, hiszen az koncentrálja a szegénységet, ráadásul sokszor a település legrosszabb területét jelölik ki e célra. Az új lakások építése azért sem csodaszer, mert nagyon sok leromlott állapotú, de nem lebontható ingatlan lakója is segítségre szorul. Ezért a Habitat konklúziója szerint a meglévő lakásállományt kell bevonni a bérlakásprogramba; erre külföldi, például ír előképeket is ismerünk, ahol akár a lakók tulajdonában maradó ingatlanokat is szociális bérlakásként üzemeltetik.
A hazai építőipar legfontosabb szereplőit tömörítő Társaság a Lakásépítésért Egyesület idén áprilisban hozta nyilvánosságra programját, amely a bérlakást a középrétegek ésszerű lakhatási alternatívájaként értelmezi. E szerint évi 40 000 lakás és 10 000 bérlakás építése lenne kívánatos. Utóbbiak 50–90 négyzetméter alapterületűek lennének, és lakóik idővel meg is vásárolhatnák azokat. A lakások bérleti díjának ugyanakkor jóval a piaci alapú törlesztőrészletek alatt kellene lenniük. Erre is akad külföldi példa: a Thatcher-kormány „Right to Buy” programjának hatására Nagy-Britanniában 1980–98 között kétmillió önkormányzati bérlakás került magántulajdonba.
Nálunk a bérlakásépítés momentán elsősorban szociális bérlakásokat jelent. Ezek építése az építészetnek is különleges területét jelenti, hiszen ezeknek a létesítményeknek a tervezése és kivitelezése a majdani lakók igényeit és lehetőségeit tekintve sokszor jóval nagyobb gondosságot igényel, mint a magánberuházásoké. Szerencsére akadnak pozitív hazai példák, olyan létesítmények, amelyek építészeti szempontból is minőségiek: ilyenek a Pécs kertvárosi részén épült 110 és 116 lakásos bérházak (tervezők: Pelényi Margit és Ráth György) vagy Kis Péter épülete a budapesti Práter utcában – utóbbi a nemzetközi építészeti sajtóban is visszhangot keltett. A bérlakásépítésben élen jár Budapest XIII. kerülete, ahol négy év alatt 200 egységet emeltek, de említést érdemel a Magdolna-negyed rehabilitációja is, ahol figyelembe veszik a környék társadalmi jellemzőit.
Ősszel várhatóan napvilágot lát a kormány lakásprogramja. A kiszivárgott részletek szerint többek között évi 40 000 új lakás építését (ennek ötödrésze bérlakás lenne), valamint nagyszabású felújítási programot is tartalmazna.
