A műhely
2007-ben hatalmas marketingkampány kíséretében robbant be a hazai felnőttképzésbe a Werk Stílus Akadémia négy szakjával: a stylist, a dekoratőr (később enteriőrstylist), a művészeti menedzser és a dizájn-szakújságíró képzésekkel. Az indulást egy év kőkemény munka előzte meg: az akadémia elindításának gondolata 2006 nyarán fogalmazódott meg először Réz András fejében, amikor barátaival arról beszélgetett, mekkora hiány is van a művészeti háttérmunkás-képzési területen. Az induláskor tapasztalt nagy érdeklődés okán évről évre újabb tagozattal bővült az iskola, 2008-ban a Film Akadémia, 2009-ben az Író Akadémia, 2010-ben pedig a Gasztro Akadémia kezdte meg működését. Vajon miben rejlik a Werk ereje, miben nyújt újat? „Elsősorban abban, hogy Magyarországon ez az első olyan intézmény, amelynek programja, filozófiája a művészvilágot kiszolgáló szakmák oktatása” – válaszolja meg kérdésemet a Werk atyja és arca. Az akadémián tehát (egyelőre) hangsúlyozottan nem művészképzés folyik, az oktatók olyan szakembereket szeretnének a munkaerőpiacra bocsátani, akik a divattervezőt, a festőművészt vagy éppen a filmrendezőt szolgálják ki. „Attól, hogy a Werk trendi, önmagában még nem lesz rögtön tudományegyetem, de a logikus felépítés és a kultúra garantáltan mögötte van. Az elmúlt három évben nagyot léptünk előre az egyes szakok szakmai felépítettségének terén. Az akadémia egy valódi szellemi műhely lett, igazi teammunkával és rengeteg gyakorlattal. Mi nem szimulálunk élethelyzeteket, a munka már a legelején élesben megy, a diákok valódi feladatokat kapnak” – teszi hozzá az iskola vezetője. Az intézmény bizonyos képzésein OKJ-Europass képesítést is lehet szerezni, a tandíj félévenként a képzéstől függően 150-240 ezer forint között mozognak.
Heterogén hallgatóság
A Werk Akadémia nagyon divatos képzéseket kínál, így felmerül a kérdés, kik és milyen motivációkkal jelentkeznek. Egy a Werk honlapján megtekinthető videóban, mely még az iskola indulása előtt készült, Réz András kifejti, hogy színes felvételiző sereg megjelenésére számít. Réz szerint lesznek kiábrándult diplomás munkanélküliek, akik eredeti szakmájukban nem találták meg a számításukat. Jönnek majd az unatkozó fiatalok és idősek, akiket a csillogás hamis ígérete vonz, és lesznek olyanok is, akik elszántak, és valóban professzionális szinten szeretnék űzni a Werkben megtanulható szakmákat. „Ha szemeszterenként egy ilyen ember felbukkan, akkor ezt az iskolát érdemes üzemeltetni” – hangzik el a kezdetekkor. Három évvel később kíváncsi vagyok, bevált-e a jóslat. „Sokan érkeznek konkrét célokkal, köztük különösen nagy számban vállalkozók. Van, aki a családi bútorüzlet fellendítése miatt jön el enteriőrstylistnak, van, aki kávéházat, divatmárkát tervez, de azt tudatosan szeretné felépíteni. Művészeti menedzser képzésünkre festőművészek, énekesek és más művészek is jelentkeznek, akik saját pályájukat szeretnék építeni. Ettől függetlenül többen vannak azok, akik szakmailag nem ennyire tudatosak. És persze akadt olyan jelentkezőnk is, akit a felvételin világosítottunk fel, hogy ő stylist szakon nem divattervezést fog tanulni” – vázolja fel Réz András az elmúlt három év tendenciáit. Az életkori összetétel is nagyon heterogén, a stílus szakok kivételével jellemzően nem a 18 éves korosztály jelentkezik a Werk képzéseire, hanem húsztól ötvenig többdiplomás felnőttek. „A hallgatók általában azért jönnek hozzánk, hogy friss, korszerű szemléletet, kitörési pontokat kapjanak, kapcsolatokat szerezzenek vagy éppen a szunnyadó kreativitásukat szeretnék kibontakoztatni, nálunk a papír csak másodlagos” – fejti ki az esztéta a hallgatók motivációit.
Sztároktatók
Az iskola egyik célkitűzését, mégpedig, hogy művészeti háttérmunkásokat képezzen, elsőre kissé ellentmondásosnak találtam a sztároktatók egész sorával, akik sokkal inkább tündökölnek a reflektorfényben, mint hogy meghúzódnának a backstage-ben. Eddig több mint 230-an tartottak előadásokat vagy kurzusokat a különböző tagozatokon, köztük van például Lakatos Márk, Hadas Kriszta, Lovasi András, Grecsó Krisztián, Pataki Ági vagy éppen Hajas László, akik nevét a laikusok is jól ismerhetik. „Nálunk nem feltétlenül azok tanítanak, akik a legjobb pedagógusok, hanem azok, akiknek a pályafutása tanúsítja, hogy valóban ismerik a szakmát! Akik ettől hitelesek” – jegyzi meg Réz András, akinek azért a „sztártanárokkal” kapcsolatban voltak félelmei is. Hiszen nem lehetett tudni, ezek a befutott szakemberek mennyire veszik majd komolyan az új feladatot, és hogy miként állják meg a helyüket a képzeletbeli katedrán. „Szerencsére eddig minden esetben pozitívan csalódtunk. Idén egy gasztrokurzuson például Frei Tamás tartott előadást a kávéforgalmazásról. Érződött, hogy annyit készült, mintha egy akadémiai székfoglalóról lett volna szó” – fejti ki elégedettségét az igazgató. „Rá kellett jönnöm, hogy a gyakorlati szakemberek sokszor naprakészebbek, frissebbek, mint az egyetemi tanárok, akik közül sokan tíz-húsz év után már rutinból oktatják jól megszokott tárgyaikat” – teszi hozzá, hiszen maga is jól ismeri ezt a világot, mivel több,mint harminc évig volt többek között az ELTE BTK oktatója.
Karrierlehetőség
A végzettek többsége eddig sikeresen talált, ha nem is mindig állást, de munkát, ami talán a piacorientált képzési struktúrának köszönhető. „Az oktatók többsége nem a sikeressé válás tuti receptjét osztja meg a hallgatókkal, hanem azt, hogy adott esetben ők mit várnának el az asszisztensüktől vagy a produkciós vezetőjüktől. A sztárséf nem arról beszél, hogyan kell Michelin-csillagos éttermet csinálni, hanem bevezet a kulisszák mögé. Egy pályakezdőnek ez sokkal hasznosabb tudás.” A legtöbben különböző asszisztensi pozíciókban helyezkedtek el, sokan visszatértek a családi vállalkozásba, de előfordult, hogy a felkért oktatók „csaptak le” egy-egy tehetségesebb diákra. Az egykori hallgatók divatbemutatókon, vezető stylistok munkatársaiként, magazinoknál bukkannak fel, reklámügynökségeknél, filmprodukciós cégeknél dolgoznak, kulturális projekteket ápolgatnak. „Az egyik filmes stáb vizsgafilmjét decemberben mutatta be a Duna Televízió. A magyarhangya mozgalom egyik elindítója szintén egy egykori werkes hallgató. Egy új forgalmazási gondolattal egyetlen este közel ötezer nézőt vonzottak be a mozikba a Kispál és a Borz koncertfilmjére. Ma sok nagy költségvetésű magyar játékfilm sem tud ekkora számot produkálni” – jegyzi meg Réz András.
Hogyan tovább?
A Werk maga is egy sikertörténet, a továbblépés egyik kulcsa pedig az lehet, ha bővíteni tudják a potenciális hallgatók táborát. „Felmerült a vidéki Werkek alapításának vagy a távoktatási forma bevezetésének lehetősége, de rájöttünk, hogy így pont az a diskurzus, az a műhelyszellem veszne el, amely az intézményünk igazi ereje. Így valószínűleg hétvégi képzéseket fogunk elindítani, amelyek a vidékiek, és az esténként még dolgozók számára is elérhetőbbek” – osztja meg a közeljövőre vonatkozó terveket az esztéta. Természetesen a képzési paletta bővítésével kapcsolatban is vannak elképzelései az intézmény vezetőségének. Valószínű, hogy hamarosan divattervezői szak indul, és a digitális média, az internet egyre bővülő lehetőségeit felvonultató új kurzusok is bekerülnek a kínálatba, természetesen a már meglévő tagozatok mellé. „Egyelőre tehát nagyon úgy tűnik, hogy jó kaland az iskolát üzemeltetni” – summázza a beszélgetést Réz András.
