• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Sztároktatók a Stanford Egyetemen – Virtuális, mesterséges, mégis 58 ezren akarják

Hatalmas érdeklődés előzi meg a kaliforniai Stanford Egyetemen az ősz folyamán induló ingyenes, mesterséges intelligenciával foglalkozó online kurzust. A Szilícium-völgyből érkező két vezető szakértő előadásaira több mint 58 ezer diák jelentkezett a világ különböző részeiről – így ez az „osztály” majdnem négyszer akkora lesz, mint a Stanford teljes hallgatói létszáma. •

távoktatás / távtanul / USA    / internet / felsőoktatás

2011.10.07.

írta/forrás
MTI

Túl az elit egyetem határain

A tanfolyam egyike annak a három, a Palo Altó-i egyetem számítástechnikai részlege által kísérleti jelleggel indított tanfolyamnak, amelyek célja a technológiai ismeretek és készségek kiterjesztése az elit intézmény határain túlra – magyarán: az egész világra. Az online hallgatók részvételét nem ismerik el ugyan Stanford-minősítésekkel vagy kreditekkel, de a többi online hallgatóval összehasonlítva értékelik őket, és a tanfolyam elvégzését az egyetem oklevéllel tanúsítja.

A kurzushoz a hallgatóknak magasabb szintű matematikai tudásra van szükségük – a lineáris algebra és a valószínűségszámítás területén –, de nincs korlátokhoz kötve az online részvétel. Az eddigi – több mint 175 országból regisztráló – jelentkezők között a középiskolásoktól a nyugdíjasokig minden korosztály megtalálható.

A két oktató, Sebastian Thrun és Peter Norvig a világ talán legismertebb mesterségesintelligencia-szakértői. 2005-ben a Stanford diákjaiból és oktatóiból álló, Thrun vezette csapat egy olyan robotautót épített, amely több mint 210 kilométernyi távolságot járt be a kaliforniai sivatag útjain, az utóbbi időben pedig ő irányította azt a titkos Google-projektet, amelynek keretében járműveik eddig mintegy 160 000 kilométert tettek meg a kaliforniai közutakon – emberi közreműködés nélkül. Norvig korábban az amerikai űrkutatási hivatalnál, a NASA-nál dolgozott, most a Google kutatási igazgatója és a mesterséges intelligenciáról szóló egyik legjobb tankönyv szerzője.

Rejtélyes népszerűség

Maguk a számítógép-tudósok is bizonytalanok annak megítélésében, hogy miért éppen a mesterségesintelligencia-tanfolyamnak sikerült ekkora közönséget vonzania.

Thrun elmondta a The New York Timesnak, hogy idén nyáron egy spanyolországi tudományos konferencián már igyekezett felkelteni az érdeklődést, de akkor mindössze 80-an regisztráltak. Nemrégiben viszont egy e-mailben elküldte a tanfolyamot meghirdető közleményt Carol Hamiltonnak, a mesterségesintelligencia-szövetség ügyvezető igazgatójának, aki továbbította a címlistáján szereplőknek, és innen kezdve szinte vírusként terjedt a hír.

A két oktató szerint ihletőleg hatott rájuk Salman Khan, egy, a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) végzett villamosmérnök, aki 2006-ban nonprofit szervezetet hozott létre azzal a céllal, hogy az általuk készített különböző témájú video-oktatóanyagokat a YouTube révén a diákok a világ minden tájáról elérhessék. A mostani elképzelés is hasonló: azáltal idézni elő változást a világban, hogy a tudás korábban elérhetetlen helyekre is eljusson.

A rendelkezésre álló nagy sávszélességű internetszolgáltatás gyors növekedése – a legkülönbözőbb interaktív szoftverekkel kiegészülve – a kísérletezés új hullámát indította el az oktatásban. Így például a Khan Akadémia, amely elsősorban a főiskolákra és a középiskolákra koncentrál, szándékosan igyekszik megfordítani az iskolai és a házi feladatok közötti kapcsolatot: a diákok otthon megnézik az előadásokat, majd együtt dolgoznak a kérdés megoldásán a tanteremben, ahol a tanárok egyenként segítik őket.

A Stanford oktatói arra összpontosítottak, hogy sikerüljön meghaladni a korai internetes oktatási erőfeszítéseket, amelyek gyakran kimerültek abban, hogy az előadások anyagát online videók formájában közreadták, és csak kevéssé motiválták a diákokat a tanfolyam fő témáinak elsajátítására.

A mostani három online kurzus streamelt videókat és interaktív internetes technológiákat egyaránt alkalmaz a tesztekhez és értékelésekhez, jóllehet ezekről korábban azt állították, hogy csak kisebb csoportok céljaira alkalmasak egyetemi előadótermekben. Tavaly például a Bevezetés a mesterséges intelligenciába című tárgynak 177 hallgatója volt.

A két további kurzus közül az adatbázis-kezelő szoftverek alkalmazásába bevezető tanfolyamot a Palo Altó-i intézmény számítástechnikai részlegének elnöke, Jennifer Widom tartja, a gépi tanulás előadója pedig Andrew Ng lesz.

Widom előadásainak anyagát még a nyáron vette fel, és tantermi körülmények között, kisebb csoportokban használja majd. Eltérően a mesterségesintelligencia-tanfolyamtól, a hallgatók feladat-végrehajtásának összehasonlítása csak az online körre terjed ki, és ebben a Stanford diákjai nem szerepelnek.

Amazon-felhő és Google-moderátor

És vajon hogyan lesznek képesek a mesterséges intelligenciát oktatók értékelni 58 000 diák munkáját? Norvig szerint erősen támaszkodnak az elérhető technológiákra: egy, az Amazon felhőrendszerében futó alkalmazás véleményük szerint képes eleget tenni elvárásaiknak.

A Google moderátorszolgáltatását használják majd, amelynek révén a diákok megszavazhatják, hogy melyik legyen az a kérdés, amelyikre akár online chat vagy videó formájában is lehet válaszolni. Mindez a vizsgák személyre szabhatóságában is segít, a minimálisra szorítva le az esetleges visszaélések lehetőségét. Az oktatószoftver egy részét a Know Labs fejlesztette – egy olyan vállalat, amelynek elindulását Thrun segítette.

Bár a három tanfolyamot kísérleti jellegűnek harangozták be, a kutatók azt várják, hogy általában az egyetemi előadások is szélesebb körhöz jutnak el az interneten keresztül.

Widom elmondta, hogy miután a Stanford-kurzusok szabadon elérhetővé válnak, egyaránt elképzelhető együttműködés és verseny is más főiskolákkal és egyetemekkel. Egy kisebb főiskolának lehet, hogy nincsenek meg az oktatói egy adott kurzus elindításához, de kiegészítheti kínálatát a híres kaliforniai intézmény előadásaival.

Még a Stanfordon belül is vita folyt arról, hogy a kurzusok szabaddá tétele nem jelent-e veszélyt az egyetem működésére, hiszen igencsak magasak a tandíjai. Thrun nem osztja ezt az aggodalmat: mint kifejtette, sokkal inkább abban érdekelt, hogy a Stanford-féle tudást kivigye az intézmény falain túlra, hiszen erre a fejlődő világban hatalmas az igény.

Hal Abelson, egy, az MIT-n dolgozó számítógéptudós szerint – aki 2002-ben egy korábbi generációs oktatási kínálat kidolgozásában segített – a Stanford kurzusai jelzik, hogy milyen hatalmas ütemű az online világ fejlődése. „Az ötlet, hogy nyitottá kellene tenni az oktatási tartalmat, 10 évvel ezelőtt még meglehetősen kockázatosnak számított. Mi akkor úgy döntöttünk, hogy nagyon konzervatívnak kell maradnunk – idézte fel az amerikai lapnak nyilatkozva. – Most viszont az a kérdés, hogyan lehet uralni valamit, ami minden korábbinál erőteljesebben épít az interaktivitásra és az együttműködési képességre. Az elkövetkező négy vagy öt év során egy sor új modellel találkozunk majd.”

Fotó

Egy hely nem elégKendoPaintballAz új szépségideál az androgünTöbb technót a ParlamentbeERASMUSMANELTE-ÁJK Gólyatábor 2011 GyöngyösKalap és szaxi