Szabotálás vagy félelem?
A februári báli szezonig halasztották el az Orvosi, a Bölcsész, a Természettudományi, a Művészeti, az Egészségügyi, a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai, továbbá a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar gólyabálját is a „Zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről” szóló és az 1316/2011-es kormányhatározat miatt, amely beszerzési stopot, valamint maradványtartási kötelezettséget ír elő a felsőoktatási intézményeknek. Az egyetem, annak hallgatói önkormányzata, valamint a Tűzoltósági Szakhatóság, az épületfelügyelet és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a konkrét döntés meghozatala előtt folyamatosan egyeztetett egymással a termek befogadóképességét illetően. A szabályozás értelmében a három hivatalos becslés közül a legkevesebb fővel számoló szakértői dokumentumot kell alapul venni. „Megvártuk a hatósági szakvéleményeket, az általuk megszabott keretszámokat, összevetettük a korábbi évek forgatókönyveivel, valamint számításba vettük a financiális mozgástér szűkösségét az 1316/2011-es kormányrendelet következtében, és úgy döntöttünk, nincs mód idén megtartani a nagyobb pécsi gólyabálokat. Nem akartunk egy elsőéves hallgatót se kizárni ebből a lehetőségből, de a jogszabályokat is tiszteletben kívántuk tartani” – mondja Bálint Dávid, a PTE EHÖK sajtóreferense.
BKF-gólyabál. Fotó: Ránki Dániel
Az egyetem statisztikái alapján kiderül, a 2011/2012-es tanév első szemeszterében 8401 elsőéves hallgató kezdte meg a tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen. Mivel a felsőéves diákok is szívesen látogatnak el a gólyabálokra, azt lehet mondani, majdnem tízezer embert érint ez a téma. Plakátok és újsághirdetések már korábban jelentek meg a bulikról, ahogy minden évben, most is sokan izgatottan várták az eseményt. Szerencséjükre a belépőket a lefújás előtt még nem adták el. „Már két-három hete lehetett látni, hogy a beszerzési stopból és a maradványtartási kötelezettségekből fakadóan lehetnek nehézségek a szervezés során. Erről akkor körlevélben is tájékoztattuk a hallgatókat, illetve ebből adódóan az előzetes jegyárusításokat sem kezdtük el” – tudtuk meg a diákképviselőtől. Arra a kérdésre viszont, hogy a fellépésre váró zenekarokat és együtteseket hogyan kárpótolták, nem adott érdemleges választ.
Szándékosság vagy figyelmetlenség?
A 2011. januárban történt West-Balkán-tragédia óta az Országos Tűzvédelmi Szabályzat nagyon sokat szigorodott. Az ehhez kapcsolódó rendezvénytartási engedéllyel egyik bevett vagy leendő gólyabáli helyszín (ÁOK-, Pollack-, FEEK-aula) sem rendelkezett eddig. Hiába voltak előzetes adatai a maximális résztvevőszámról a Pécsi Tudományegyetem Biztonságszervezési Osztályának, a szakhatóságok véleményét kötelező volt kikérni. Az Általános Orvostudományi Kar aulája 628 fős rendezvény lebonyolítására alkalmas. 2010-ben mind az ÁOK-ETK, mind a BTK-TTK 2500 fős közös gólyabált szervezett a helyszínen. Az iménti szám a Felnőttképzési Kar aulájának esetében 585 fő, amely szintén kevésnek tűnik az oda tervezett kb. 700 fős program tekintetében. A Műszaki Kar aulájában, ahol több termet vehet igénybe az esemény, a szervezőknek garantálniuk kellett volna, hogy ezek között nem lesz lehetőség az átjárásra, mivel csak így biztosítható, hogy egyetlen pillanatban sem tartózkodnak többen egy helyen, mint amennyi az engedélyezett keretszám. „Nagyon meglepett minket, hogy ennyire drasztikusan csökkentek az új szabályozásokból kifolyólag a férőhelyszámok. Számítottunk változásra, de nem ekkora mértékben. Csalódottság ilyen helyzetben mindenkiben van” – nyilatkozza Bálint Dávid, majd hozzáteszi: „Tüntetést azért nem tervezünk, mert meg vagyunk győződve arról, hogy a kormányrendelet hatálya alól pusztán figyelmetlenség következtében nem mentesülünk, hiszen az egyetemi kulturális élet ellehetetlenítését semmiféle jogalkotói szándék nem igazolhatja.”
Corvinus-gólyabál. Fotó: Ránki Dániel
Az EHÖK sokáig azt feltételezte, a speciális és tradicionális rendezvényeknél a szakhatóság rugalmasan kezeli majd a kérdést. Elképzelhetetlennek tartották, hogy felmerülhet olyan szituáció, amelyben egy rendelet szóról szóra történő betartása végett ellehetetlenítik egy egyetemi város nagyobb gólyabáljait. „Számítanunk kellett arra is, hogy amennyiben a bálok megrendezésre kerülnek, a szakhatóságok ellenőrzést tartanak (ennek lehetőségét fenntartották), és amennyiben a létszám többnek tűnik a megengedettnél, az ellenőrzés a résztvevők egyesével való leszámolását jelenti” – állítják. Információjuk szerint a Semmelweis Egyetem idei gólyabáljának szervezői szintén a vendégszám csökkentésére kényszerültek, ami ki is hatott a hangulatra. Bálint Dávid a dilemmát illetően így lamentál: „Lehetséges, hogy más egyetemek esetében a nagyobb termek más tűzzáró rendszerekkel eltérő keretszámokat adtak ki. Az is lehet, hogy nagyobb pénzügyi tartaléka maradt egy-egy intézménynek, vagy csak bevállalták a rizikót, hogy több embert engedtek be végül, mint ami papíron megengedhető lett volna.”
A többi egyetemi buli is ellehetetlenítődik?
A pécsi egyetemi helyszínek befogadóképességét magyarán olyan drasztikusan csökkentették, hogy azokban szinte lehetetlen kivitelezni a gólyabálokat, hacsak át nem hágják a szervezők a szabályokat. A városi helyszíneknél a szabályozások szintén óriási változásokat hoztak a beengedhető vendégek számát illetően. Az Expo Center Zsolnay termében például a korábbi 3200 főről 1350-re csökkent a kapacitás, míg az Angster teremnél 2000 főről 700-ra. Az 1316/2011-es kormányhatározat miatt viszont amúgy sem veheti igénybe az egyetem a rendezvénytartási engedéllyel már rendelkező, külső helyszíneket. A Pécsi Tudományegyetemet 1,7 milliárd forintos zárolással sújtották 2011-ben, ami most is nagyban befolyásolja anyagi mozgásterét. Pillanatnyilag még nem tudják, mekkora összegre számítsanak jövőre. A Pécsi Egyetemi Napok programjai is veszélybe kerülnek. „Jelenleg a tűzoltóság véleményére várunk, hogy a sátras építmények vajon ugyanabba a besorolásba esnek-e, mint a rendes épületek. Ez ugyanis – akár csak az Expo Center esetét is nézve – a nézőszám tekintetében is kiszámíthatatlanná teszi a helyzetet, a szakhatóság pedig ennek a kérdésnek a tisztázását első körben januárra ígérte” – meséli a sajtós.
Az EHÖK elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyetemi hallgatóság túlnyomó többsége kiszoruljon a közösségi élet egyik meghatározó rendezvényéről, ezért a gólyabáli partik nem maradnak el, csupán csúsznak. „Nem lehet opció, hogy a bejárat előtt akár 1000 hallgató várakozzon, hogy beengedik-e vagy sem a bál helyszínére. Továbbá nem tudjuk vállalni azt a tortúrát, hogy az éjszaka folyamán az ellenőrzést végző hatóságok egyenként megszámolják a báli ruhás szórakozni vágyókat, csak hogy mindenhol betartsuk a keretszámokat. A szabályok megtartása és vendégeink zavartalan szórakozásának biztosítása végett nem látszik más megoldás, mint a nagyobb gólyabálok elhalasztása a februári báli szezonig” – közli Bálint Dávid. Kivételt csak az Állam- és Jogtudományi Kar, az Illyés Gyula Kar és a Közgazdaságtudományi Kar gólyabáljai jelentenek, hiszen ott az átlagos létszám eddig is 300 fő alatt alakult. A PTE-n bíznak abban, hogy a fenti problémák felhívják a jogalkotók figyelmét arra, a mostani szabályozás módosításra szorul, mivel jelenlegi formájában megfojtja az ilyen jellegű, helyi, kulturális rendezvényeket mind egyetemi, mind városi tekintetben. Remélik, hogy januártól az ígéreteknek megfelelően feloldásra kerül a beszerzési stopot és maradványtartást előíró kormányhatározat is.
