• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Megéri-e az MBA-képzés?

Az MBA szerepe az üzleti világban egy kicsit olyan, mint a golf: lehet valaki vezető üzletember anélkül, hogy valaha is a kezébe vett volna egy golfütőt, csak soha nem fogja megtudni, mitől sikeresebbek azok a versenytársai, akik tagjai valamelyik drága golfklubnak. •

MBA / Harvard / karrier / moha magazin február

2011.02.22.

írta/forrás
milestone consulting B. Simon Krisztián

A világ első üzleti mesterképzésének diplomáját, a modernkori MBA (Master of Business Administration) elődjét a New Hampshire-i Dartmouth College üzleti iskolája, a Tack School of Business adta át ünnepélyesen 1900-ban. Azóta egy külön iparág épült az MBA-re, amelynek éves tandíja a legjobb egyetemeken 10 millió forint körül mozog. A Financial Times éves MBA-értékelése alapján a világ 20 legjobb MBA-képzésének több mint felét valamelyik egyesült államokbeli intézmény adja. Az MBA-ról alkotott vélemények megoszlanak, és kézzelfogható előnyei, figyelembe véve a magas tandíjakat, nem meglepő módon erősen vitatottak.

Mivel egykori Harvard MBA-hallgatók irányítják a Világbankot, az Egyesült Államok Államkincstárát, Bush idején magát az Egyesült Államokat is, nem beszélve a világ vezető vállalatainak első embereiről, alighanem aggodalomra adhatna okot, ha kiderülne, hogy az MBA-diploma megszerzésével mindannyian rossz üzletet kötöttek. Ezek után nehezen tudnám nyugodt szívvel nézni az esti híradót vagy változatlanul a bankomra bízni a megtakarításaimat. Vegyük hát elő az MBA-képzéseken használt első éves bevezető tankönyvet és végezzünk el egy egyszerűsített költséghatékonyság-elemzést az MBA-képzésről.

A Harvardi MBA-re járó diák átlagosan 27 éves, tehát ideális esetben 5 év munkatapasztalattal és keresettel rendelkezik, amikor először beteszi a lábát a Bloomberg Center impozáns épületébe a Harvardon. Induljunk ki abból, hogy a skót St. Andrews-i egyetem elvégzése után rögtön a Cityben találtam állást befektetői bankárként, ahol a bónuszok kifizetése után évente átlagosan 16 millió forintnak megfelelő összeget kerestem. Egy kétéves MBA-képzésnek a költsége tehát a kieső 32 millió forintnyi kereset és 20 millió tandíj. Összesen tehát 52 millió forintba került a Harvardi MBA-diplomám. Az MBA hatása a munkaerőpiacon nem egyértelmű, de számoljunk az MBA-t adó egyetemek erősen elfogult számaival, e szerint 25 millió forintot keresnék évente a diploma megszerzését követően. MBA nélkül addigra 20 millió forintra szökött volna fel az éves keresetem. Természetesen a Harvardon szerzett kapcsolati tőkét és az elsajátított tudást nehéz számszerűsíteni, de amennyiben nem készülök önállósítani magamat, úgy MBA-diplomásként kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy a jelenlegi munkaadóm mindezeket a pluszokat beárazta a bérembe. Ha minden jól megy, akkor is eltart egy ideig, mire a befektetett költségeim megtérülnek. Ráadásul 40 évesen már rég nem a diplomám alapján kellene, hogy megállapítsák a fizetésemet.
A számolást előttünk persze többen is elvégezték. A BusinessWeek azt vizsgálta, hogy a világ 500 legjobban fizetett ügyvezetője közül hányan rendelkeznek MBA-végzettséggel. Annak fényében, hogy évente több százezren szereznek valamilyen MBA-diplomát, meglepő az eredmény: az 500 legjobban fizetett ügyvezető csupán egyharmadának van MBA-diplomája.

A Journal of Empirical Finance egyik tanulmánya szerint az MBA-képzéssel rendelkező 30 legjobb menedzser pénzügyi alapjai üzletileg sokkal sikeresebbek, mint azon versenytársaiké, akiknek nincs MBA-papírjuk. Ez egyfelől állítólag azzal is magyarázható, hogy az MBA-re sikeresen felvételt nyert managerek az átlagosnál magasabb IQ-val rendelkeznek.

A szerző a Milestone Consulting munkatársa, a külföldi egyetemi felvételik szakértője

 

A magyar belépő a felső tízezerbe

Magyarországon számos egyetem kínál MBA-képzést angol vagy magyar nyelven: többek között a Corvinus, a BME, a écsi Tudomány Egyetem vagy a Szegedi Egyetem. A CEU 11 hónapos Multi-Campus International MBA-programja a Financial Times 2010-es MBA-ranglistáján a top 20-ban végzett. Itt a részt vevők (a 15 millió forintos tandíjért cserébe) az Egyesült Államokban, Hollandiában, Németországban és Magyarországon látogatják az óráikat.

Mit mond a fejvadász?

A huszonéveseknek a fejvadászok nem ajánlják az MBA-képzést. „Pályakezdő vagy kevésbé tapasztalt MBA-sekkel kapcsolatban az a legnagyobb probléma, hogy a fiatal MBA-hallgatók szakmai tapasztalat nélkül (vagy minimális gyakornoki tapasztalattal) jóval magasabb bérigényt hoznak magukkal, de ezt a hozzáadott tudást a nagyon tapasztalatorientált munkaerőpiac nem tudja kompenzálni” – mondja Büttel Anna HR-koordinátor, az MTV Networks Magyarország munkatársa, aki szerint nem érdemes csupán MBA-re alapozni egy karriert: „Saját tapasztalataim alapján az MBA-diploma nagyon ritkán, kiemelten fontos pozíciók esetében elvárás (például kifejezetten felsővezetői vagy stratégiai pozíciók esetén). Ha azonban egy olyan vezető számára keresünk munkatársat, aki maga is MBA-zett, biztos az MBA-s jelölt felé fog húzni a szíve.”

Fotó

Az elegáns frissességSzépségkirálylányBetyárdűlőPont Ott Parti - ArcokGazdag szülőt mindenkinekVizsgadivatCareer power bitchY-generáció