• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Leszakadó fiatalok, lemaradó intézmények

Idén is drasztikusan csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. A kormány oktatáspolitikája tízezreket tántorított el a továbbtanulástól, a csökkenő diákszámnak mind az érintett generációra, mind az egyetemekre és főiskolákra nézve komoly következményei lehetnek. •

felsőoktatás / MOHA magazin 2013 nyár / felvételi / leszakadó intézmények / munkanélküliség

2013.07.18.

írta/forrás
Szabó Kata

Bár még nem tudjuk, mennyien jutnak majd be a felsőoktatásba a felvételi eredmények kihirdetése után, szinte biztos, hogy a legtöbb egyetemen és főiskolán kevesebb gólya kezdi majd meg a tanulmányait, mint a korábbi években. Idén 95 147-en jelentkeztek, tavalyhoz 15 ezerrel, 2011-hez képest pedig 45 ezerrel kevesebben. A hivatalos kommunikáció szerint ugyan akár minden jelentkezőnek jutna állami ösztöndíjas hely a felsőoktatásban, a diákok által leggyakrabban választott képzések ritkán esnek bele a kormány által preferált körbe. Az idei felvételi eljárásban alapképzésben a legtöbben gépészmérnöknek és mérnök informatikusnak jelentkeztek, de még mindig harmadik a pszichológia, negyedik a gazdálkodás-menedzsment, ötödik pedig a turizmus-vendéglátás. A mesterszakra jelentkezők körében vezet a nemzetközi tanulmányok és a pszichológia, a kommunikáció- és médiatudomány-képzések is előkelő helyen végeztek, pedig ezeket a szakokat nem szívesen támogatja az állam ösztöndíjas helyekkel. Valójában tehát hiába lenne akár 100 ezer „ingyenes” hely az intézményekben, a diákok egyelőre nem kaptak rá a sok állami ösztöndíjas hellyel megszórt pedagógus-, egészségügyi és közigazgatási képzésekre. Vagyis szinte borítékolható: jóval kevesebben tanulhatnak felsőfokon, mint akár tíz évvel ezelőtt. A legnagyobb vesztesek a vidéki főiskolák, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolára idén 44 százalékkal kevesebben akarnak bejutni első helyen, mint tavaly, hasonlóan járt a bajai Eötvös József, a Szolnoki és a Kodolányi János Főiskola is.

A diákok létszámának csökkenése pedig szinte beláthatatlan következményekkel járhat mind az adott generációra, mind a felsőoktatás szereplőire az intézményekre nézve. Semjén András oktatási szakértő, az MTA KTI tudományos főmunkatársa szerint nőni fog a fiatalkori munkanélküliség, minden kutatási adat azt támasztja alá: diploma nélkül, középfokú végzettséggel lényegesen nehezebb munkát találni, és a fizetések is sokkal alacsonyabbak. „Sajnálatos tévképzet, hogy a jól képzett szakmunkásokból van hiány, és ha a diákokat kiszorítják a felsőoktatásból, ez a probléma megoldódik” – mondja. A társadalmi hatások közé tartozik, hogy az alacsonyabb státusú családok gyermekei teljesen kiszorulhatnak azokból a szakmákból, ahol kevés az állami ösztöndíjas hely, csak a jobb módúak engedhetik majd meg maguknak az ügyvédi vagy gazdasági pályát. Már most látszik, hogy a legtehetségesebb diákok külföldön tanulnak tovább, van olyan jó fővárosi középiskola, ahol a diákok harmada más ország felsőoktatási intézményébe felvételizett. „Kicsi rá az esély, hogy ők egy jó külföldi diplomával, nyelvtudással hazatérnek majd, ez pedig az egész ország versenyképességére hatással lesz.”

A kisebb presztízsű intézményeknek nagyon nehéz dolga lesz a jövőben, teljesen kiszorulhatnak majd bizonyos képzési területekről, hiszen a nagy tudományegyetemek sok karukkal könnyebben alkalmazkodnak majd és azokat a szakjaikat erősítik meg, amelyekre nagy az igény. A kisebbek előtt nem áll más út, mint a lobbitevékenység vagy egyes képzéseik beolvasztása a nagyobb, elismertebb egyetemekbe és főiskolákba.

Fotó

Kötélruha és bringaszoknya Divat - 2011 nyárGazdag szülőt mindenkinekRomani Divatbemutató szeptember 21.Egy hely nem elégSzépségkirálylányZSKF Gólyatábor CsopakFejbőrtérkép