Mit kapok a pénzemért?

„Hosszú távon értékes diploma, biztos karrier, gyakorlatorientált képzés, kapcsolatépítési lehetőség, stimuláló környezet. Ezek voltak a legfontosabb szempontjaim a választandó egyetemmel szemben. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján a University of St. Gallen maximálisan megfelel minden feltételnek. Mondhatnám úgy is: megéri az árát” – meséli Asztalos Gina, korábbi diákunk, aki idén kezdte a tanulmányait a svájci egyetem menedzsment szakán, amely amellett, hogy első lett a Financial Times egyik rangsorában, a „value for money” kategóriában is győzedelmeskedett.

Munkánk során nap mint nap találkozunk a kérdéssel: miben ad többet egy külföldi egyetem? Megéri-e külföldre menni tanulni? Nos, a válasz röviden: igen, megéri. Ugyanakkor a megfelelő egyetem és képzés kiválasztása kulcsfontosságú.

Külföldön tanulni így vagy úgy, de pénzbe kerül. Azonban az egyes országok és egyetemek óriási eltérést mutatnak. Míg több amerikai egyetem éves tandíja elérheti egy kisebb lakás árát (10 millió forint), addig például Skóciában egyelőre ingyenes a felsőoktatás. Az oktatás diákokra háruló költsége és a minősége tehát nem áll szoros összefüggésben egymással: a QS World University Rankings 2011/2012-es listáján például több drága amerikai és ingyenes skót egyetem is benne van a legjobb 100-ban.

Az ár-érték arány mérlegelésekor az ár mellett elengedhetetlen, hogy megvizsgáljuk azt, mit jelent számunkra az érték, vagyis mik az elvárásaink Kutatásaink és a diákjainkkal való közös munka során szerzett tapasztalataink alapján négy fő kérdéskör rajzolódott ki.

Jövőbeni fizetés és elhelyezkedési esélyek

Bizonyos egyetemi rangsorok a képzés költségét és a várható fizetések arányát vizsgálják, ezzel egy úgynevezett „value for money” indexet generálnak. Ilyen például a Financial Times Masters in Management 2011 rangsora, amely az európai MA-menedzsmentképzéseket vizsgálja. Ezt vezeti a korábban említett St. Gallen-i egyetem is. Ha a választott képzés esetében nem áll rendelkezésre hasonló lista, érdemes ellátogatni az adott egyetem honlapjára, ahol a legtöbb esetben találhatók erre vonatkozó statisztikák. Az MIT oldalán például az „average starting salary” kifejezésre rákeresve nézhetjük át a korábbi évek statisztikáit, amiből kiderül, hogy a mesterképzésen végzettek átlagos kezdő fizetése évi 71 404 dollár.

A munkaadói szempontot más listák (pl. QS World University Rankings-kutatás) is külön dimenzióként vizsgálják, ezek esetében viszont sokkal inkább azon van a hangsúly, hogy a különböző vállalatok, szervezetek, hivatalok mennyire tartják értékesnek az egyes egyetemekről kikerülő munkaerőt.

Szakmai tudás, tudományos színvonal

Az egyetemek legfontosabb terméke a tudás és a tudás átadása. Ez az az ígéret, amiért alapvetően fizetnek a diákok, a QS World University Rankings listája ezt az aspektust is vizsgálja. Érdekesség, hogy az akadémiai megítélést mutató helyezés sokszor eltér az összesített helyezéstől, erre jó példa a berlini Humboldt egyetem, amely a 132. összesített helyezés mellett az akadémiai színvonalban a 49. helyen végzett.

Kapcsolatépítés

„A csoport abszolút nemzetközi, nagyon színes és intelligens embereket válogattak össze, rengeteget tanulunk egymástól” – számolt be Gina. Valóban, a külföldi tanulmányok során olyan diákokat, tanárokat ismerhetünk meg és köthetünk akár életre szóló barátságokat is, amire itthon aligha lenne esély, pedig ennek jelentőségét nem győzzük eleget hangsúlyozni.

Inspiráló környezet, élettapasztalat

Diákjaink a tudományos és szakmai lehetőségek mellett a legfontosabb élményekként a pezsgő nemzetközi diákéletet, a bátrabb hozzáállást és a jobb stressztűrő képességet emlegetik. A személyes fejlődésnek ezek is szerves részei, és látszik néha fontosabb szempont, mint a kézzelfogható előnyök.

Kiragadott példák a QS World University Rankings 2011/12 egyetemi toplistájából, mely a világ 400 legjobb egyetemét veszi számba.