Hoffmann Rózsa államtitkár elmondta, a felsőoktatásról szóló törvény, amelyet tavaly decemberben fogadtak el, sok olyan újdonságot tartalmazott, amelyet most konkretizálnak. Az egyik ilyen a hallgatói szerződések ügye; a rendeletet a kormány csütörtökön fogadta el. A rendelet három alapvető támogatási, illetve képzési formát vezet be. A képzések egy része állami támogatással folyik, a részösztöndíjasokat az állam ötven százalékban támogatja, a harmadik csoport pedig az önköltségesek.Összesen ötvenezer olyan hely van, amelyet az állam teljesen vagy felében támogat, ezekre vonatkoznak a hallgatói szerződések, amelyet az Oktatási Hivatal köt a diákokkal. A hallgatói szerződések arra az ötvenezer hallgatóra vonatkoznak, akiknek tanítását részben vagy egészben támogatja az állam.
„A szerződésben a diákok vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak; ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet. A cél, hogy minél több képzett értelmiségi maradjon Magyarországon" - mondta Hoffmann. Aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást.
Ha a diák külföldre megy, vagy nem végez a képzési idő másfélszerese alatt, akkor elkezdődik a visszafizetési procedúra. Akik nem tudnak diplomát szerezni, azoknak csak a támogatás felét kell visszafizetniük; a nőknek, ha három gyermeket szülnek, elengedik a visszafizetést. Emellett azokon a helyeken - jogi vagy a gazdasági területen -, ahol csökkent az államilag finanszírozott helyek száma, az állam visszatérítheti a diákhiteleket, ha az állami szférában helyezkedik el később a tanuló.
Nagy Dávid a HÖOK elnöke elmondta, a szervezet alapjaiban nem ért egyet a hallgatói szerződés intézményével. Szerinte a hallgatói szerződések nem jelentenek megoldást, és nem látják, hogyan lehet majd azokat nyomon követni, számon tartani. „Nem a külföldre távozók büntetését, hanem az itthon maradók elhelyezkedésének kiemelt javadalmazását tartanák célravezetőnek" - jelentette ki.Hozzátette: azt a társadalmi igényt megértik, hogy a tandíjmentesen szerzett diploma itthon is kamatozzon. A mostani megközelítést pedig, hogy húsz éven belül a képzési idő kétszeresét kell itthon tölteni, ugyan jobbnak tartják, mint az eredetit, de mégis igazságtalan véleményük szerint, mert azonos képzési időhöz nem feltétlenül társulnak azonos költségek.
A felvételi keretszámokról szóló cikkünket itt olvashatjátok!
