A felsőoktatási törvény egy újabb tervezete került az MTI birtokába. A korábbi verziókhoz képest újdonság, hogy azoknak a hallgatóknak, akik tanulmányaik után külföldön szeretnének dolgozni, ki kellene fizetniük képzésük milliós költségeit. Hoffmann Rózsa szombaton a szegedma.hu portálnak már említést tett erről a tervről, és azt mondta: „Ha az állam milliókkal támogat meg egy képzést öt év alatt, úgy hiszem, a társadalom joggal várja el, hogy a fiatalok valamit visszaadjanak annak a közösségnek, mely hozzájárult a taníttatásukhoz. (…) Természetesen az is lehetséges, hogy valaki azt mondja, a diplomaszerzést követően övé a világ, s oda megy, ahová akar. Ebben az esetben viszont maga vagy családja fizeti képzésének költségeit.”
A koncepció már nem is államilag támogatott képzési helyekről szól, hanem állami ösztöndíjjal támogatott képzésről, amelynek feltétele, hogy a hallgató a képzés megkezdése előtt aláírjon egy szerződést, amely szerint diplomázás után meghatározott ideig (a tervezet példaként 7, illetve 15 évet említ) Magyarországon dolgozik majd. Ha ez nem valósul meg, a hallgatónak vissza kell fizetnie képzése teljes költségét.
Az intézmények továbbra sem érezhetik magukat biztonságban, az már eddig is tudható volt, hogy bizonyos egyetemeknek, főiskoláknak integrálódniuk kell, hogy megmaradhassanak, másokra pedig a megszűnés vár, de az új koncepció ismét új feltételeket szab, 2012-től 26 állami intézményt említ, a gyöngyösi és a szolnoki főiskola kimaradt a felsorolásból. A korábbi tudományegyetem-egyetem-főiskola felosztáshoz képest már csak tudományegyetemeket és főiskolákat említ a kiszivárgott dokumentum. Egyetemek így már csak 2015-ig működhetnének, az addigi időszakban pedig „minőségjavulásuk vagy integrálódásuk révén bekerülhetnek a tudományegyetemek sorába, vagy főiskolává alakulnak, esetleg magánintézménnyé alakulnak, vagy megszűnnek”. A tervezet az eddigieknél jóval szigorúbb feltételeket szabna a tudományegyetemek számára, minimum nyolc karral és öt akkreditált doktori iskolával nyerheti el egy intézmény ezt a státust. Ezzel ismét veszélybe kerülhet a Budapesti Corvinus Egyetem is, ami idén az első 16 legmagasabb ponthatárt birtokolja, és a Moha idén a legjobb networkegyetemnek választotta.
2012-től a pedagógusképzés rendszere is változna, általános iskolai és középiskolai tanárokat ismét külön képeznék, az előbbieknek 4+1, az utóbbiaknak pedig 5+1 éves képzésben kellene részt venniük, és esetükben újra bevezetnék a szóbeli felvételit is. A felvételi rendszert érinti, hogy 2016-ra minden felvételizőnek rendelkeznie kell majd egy C típusú, államilag elismert középfokú nyelvvizsgával.
Az új koncepció megegyezik a korábbiakkal abban a tekintetben, hogy 36 milliárdos forráskivonást és csökkenő hallgatói keretszámokat vetít előre, annak ellenére, hogy a minisztériumban is tudják: „felsőoktatás kapacitásának csökkenése várhatóan minőségi javulást, más oldalról viszont a munkanélküliség növekedését és a fiatalok további elvándorlását eredményezheti”. A felsőoktatási törvény megalkotásával kapcsolatos kaotikus állapotokat jól mutatja, hogy a Magyar Nemzetben kedden megjelent cikk szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal szemben mégsem csökkentené drasztikusan a felsőoktatásba felvehető hallgatók létszámát. Sőt a műszaki, természettudományos és informatikai hallgatók számát a duplájára emelné, az orvos- és pedagógusképzés keretszámát pedig szinten tartaná. Viszont jelentősen, körülbelül 90%-kal csökkentenék az államilag finanszírozott helyekre felvehető agrár-, bölcsész- és joghallgatók számát..
Az MTI információi szerint az anyagról vasárnap tárgyalhat a kormány, a törvénytervezet végleges verzióját október 15-ig szeretnék kidolgozni, az intézményeket érintő változásokat pedig október végéig nyilvánosságra hozzák.
