Hoffmann Rózsa vitaindító felszólalásában elmondta, alaptalannak látja azokat a félelmeket, hogy a szegény gyerekeknek nem lesz esélyük a felsőoktatásban tanulni, maximum hosszan kell majd a Diákhitelt visszafizetniük. Szerinte az új törvény „kinyitja a felsőoktatás kapuit”, bár azt nem fejtette ki, hogy pontosan miért és hogyan. Emellett kiemelte, hogy reményei szerint a cégek is egyre nagyobb szerepet fognak vállalni a felsőoktatás finanszírozásában, akár ösztöndíjak alapításával.
Az MSZP részéről Hiller István az önköltség bevezetését tartja a törvénytervezet legkritikusabb pontjának, véleménye szerint ezt minden nyelven tandíjnak hívják, akárhogy is próbálja körülírni a fogalmat a kormány. Szerinte a Diákhitel 2-t is hiába próbálják valamiféle kedvezménynek, juttatásnak beállítani, az ugyanolyan hitel, mint bármelyik másik. Elmondta, a Fidesz csak vergődik, mert 2008-ban „ostoba, populista” népszavazást kezdeményezett hatalomszerzési célból a tandíj ellen, és most a saját csapdájába esett, mert nem tudja megoldani a felsőoktatás finanszírozását. Hiller néhány példát hozott az oktatási államtitkárság által összeállított táblázatból, amely az önköltséges képzések tervezett árait tartalmazza. Eszerint az önköltség sok esetben a jelenlegi költségtérítés duplája lesz. A Corvinus nemzetközi gazdálkodás szakán jelenleg 300 ezer forintba kerül a képzés, ez a jövőben 600 ezer lehet, az ELTE jogászképzéséért most 230 ezer forintot kell fizetni, ez a táblázat szerint a jövőben 460 ezer forintba kerül majd, a Debreceni Egyetem orvosi képzése pedig 1 700 000 forintba kerülhet majd a jelenlegi 850 ezerrel szemben. Hiller számításai szerint ez azt jelenti, hogy egy Nyugat-Magyarországon élő diáknak 70%-kal kevesebbe fog kerülni az utazási és járulékos költségekkel együtt, ha Grazban vagy Bécsben végzi az egyetemet. A finanszírozott keretszámok kapcsán Hiller azt javasolja, rögzítsék az érettségizettek és az államilag finanszírozott tanulók 2011-es arányszámát, és ehhez az arányhoz tartsák magukat a következő években, a demográfiai csökkenés miatt így is egyre kevesebb terhet ró majd a költségvetésre a felsőoktatás.
A képviselők kétperces felszólalásaiban visszatérő motívum volt, hogy a törvény nemhogy megakadályozza a diákok, munkavállalók külföldre vándorlását, hosszú távon generálja azt. Emellett az ellenzék abban is egyetért, hogy a törvény a társadalmi olló további nyílását eredményezi, a szegényebb családokból származó, hátrányos helyzetű gyerekeknek alig marad esélye az oktatásba kerülésre. Osztolykán Ágnes LMP-s képviselő szerint ma azok tanulnak államilag finanszírozott képzésben, akik magas státusú családból jöttek, jó gimnáziumokba jártak és így megfeleő volt a tudásszintjük a magas felvételi pontszám eléréséhez. Balla György fideszes képviselő szerint viszont a főiskolákra, egyetemekre csak tudással lehet bekerülni, a felsőoktatásnak nem dolga a felzárkóztatás.
Z. Kárpát Dániel Jobbik képviselő konzekvensen „liberál-kapitalista hiéna" rendszernek nevezte a Diákhitelt, és azt javasolta, az adósok kapjanakteljes kamattámogatást, addig, amíg munkát nem találnak. Erre reagálva Román István a Fidesztől elmondta, a Diákhitelen valóban javítani kell, ez még azonban előttük áll.
Végül Hoffmann Rózsa ismét felszólalásban reagált a nap során felmerült kérdésekre, miután tanító nénis stílusban megdorgálta a képviselőket a vita stílusa miatt. Szerinte alaptalanok azok a vádak, amelyek a megfelelő szakmai egyeztetést kérik számon az államtitkárságon, ezt bizonyítandó egy lapot lobogtatott, amelyen elmondása szerint az egyeztetések listája szerepel. Az államtitkárság kompromisszumkészségére szerinte a legjobb példa, hogy bár még mindig sokallják a maximálisan öt vizsgaalkalmat, mégis engedtek a hallgatók nyomásának. 2016-tól felvételi követelmény lenne a középfokú nyelvvizsga, Hoffmann szerint a köznevelési törvény lehetővé teszi majd, hogy érettségiig mindenki nyelvvizsgát szerezzen, csak a tanároknak nem szabad azt gondolniuk, hogy játszva lehet nyelvet tanulni. A 2012-es keretszámokról a kormány még nem döntött, viszont a hátrányos helyzetű gyerekeket féltőket megnyugtatta, elkülönítenek nekik is helyeket a felsőoktatásban. emellett kiemelte, az önköltségen tanulókanak lesz lehetőségük átkerülni állami ösztöndíjas képzésre, ha a tanulmányi eredményük ezt indokolja.
A képviselőknek még a mai ülésnap során kell benyújtaniuk módosító indítványaikat (Hiller István 80-at helyezett kilátásba), hogy minél hamarabb elkezdődhessen a törvény részletes vitája.
