• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Felsőoktatási emberkereskedelem

Az amerikai kormány néhány éve több mint 180 millió kínai tévénézőhöz juttatta el a reklámfilmet, melynek a fő üzenete az volt, „Amerika imádja a kínai diákokat”. Tegyük hozzá: mi sem vetnénk meg őket. •

egyetem / felsőoktatás / fejvadász / tandíj / moha magazin október

2010.10.15.

írta/forrás
Léderer Dániel

Ez a reklám volt az első eset, hogy Washington aktív marketingkampányba kezdett felsőoktatási rendszere külföldi népszerűsítésére. A furcsának tűnő akcióra a hivatalos magyarázat így szólt: Minden eddiginél élesebbé vált a globális verseny a legtehetségesebb diákok megkaparintásáért.

Jön fel Ázsia

Az elmúlt időkben számos új trend rajzolja át alaposan a nemzetközi felsőoktatás tájképét. A kormányok szerte a világon, és elsősorban Kínában és Indiában hihetetlen összegeket költenek új egyetemek építésére és a meglévők korszerűsítésére, és persze azok „eladására” az oktatási világpiacon. Európában a tandíjjal és egy új egyetemi rangsor elkészítésével próbálkoznak. Utóbbitól az eddigi rangsoroknál kedvezőbb eredményeket remél az EU. A fejlődő országokban is egyre-másra alakulnak a magánegyetemek, amelyek nemcsak hazai, hanem külföldi diákokat is fogadnak.

A nagy pénzt nem a tandíj hozza

Az állami oktatási kiadások – különösen a mostani, válságos időkben – nagyon sok országban a költségvetési fűnyíró kései alá kerülnek. Ugyanakkor, míg Európa legtöbb országában – így Magyarországon is – a tandíj bevezetésében vagy emelésében látják a kiutat, addig a világ legjobb egyetemein az látszik kirajzolódni, hogy működésükben nem elsődleges a tandíj. A Harvardon a diákok befizetései az összbevétel 20%-át, a Stanfordon 16%-át és a Yale-en csupán 11%-át teszik ki, pedig a tandíjak nem alacsonyak: évente 7-8 millió forintot is elérnek.

A siker kulcsa éppen az, hogy szinte bármi áron a világ legjobb agyait csalogassák magukhoz, akik utóbb, miután befutottak, úgyis többszörösen megtérítik az alma maternek a diákéveik alatt kapott nagyvonalú anyagi támogatást. Az intellektuális tőke importja vagy az agyelszívás megakadályozása gazdagon megtérül. A legjobb starthelyeket azok az országok foglalják el a versenyben, amelyek leginkább nemzetközivé képesek válni, multikulturális diákönkormányzatokkal, külföldi tanárokkal büszkélkedhetnek, és angol nyelven (is) oktatnak.

Ranglisták

Az USA még tartja vezető helyét, felsőoktatási intézményei a legtöbb komolyan vehető nemzetközi egyetemi rangsorban az első száz helyből legalább harmincat, de olykor ötvenet foglalnak el, ám ők sem ülhetnek ölbe tett kézzel, ha meg akarják tartani vagy növelni szeretnék a maguk szeletét a nemzetközi diákság alkotta értékes tortából. Egyedül az Amerikában tanuló külföldi diákok kiadásai éves értékét kb. 15 milliárd dollárra taksálják. (Tandíjaik és megélhetési költségeik összege ez.)

A változásokat jelzik, hogy az Egyesült Államok részesedése a gyorsan növekvő és manapság évi több mint 3 millió főt számláló nemzetközi diákseregből csökkenő tendenciát mutat, miközben nő az Egyesült Királyság, Japán, Ausztrália, Kanada és – látványosan – Kína egyetemeinek vonzása.
A londoni Times felsőoktatási melléklete (THES) által elkészített nemzetközi egyetemi ranglista első tíz helyéből hetet továbbra is az amerikai intézetek foglalják el – három brit egyetem társaságában –, de törnek előre az ázsiai egyetemek: azok adják a top 200 egy nyolcadát. Régiónkat a Times 200-as mezőnyében egyetlen egyetem sem képviseli, nem csoda hát, hogy a legjobb külföldi egyetemek kutatási eredményeihez a legnagyobb arányban Ázsia mellett pont a Kelet-Európából származó diákok járulnak hozzá.

A magyar istálló

A keleti blokkban elsőként Magyarországon már 1983-84-ben elkezdődtek az angol és német nyelvű programok, és így a tehetséges koponyák hazánkba édesgetése. Amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz az EU azonnal és automatikusan elismerte a magyar orvosegyetemi, állatorvosi és a BME építész-képzéseket, így azok még vonzóbb célpontjai lettek a külföldi hallgatóknak. A versenyelőny a mai napig megőriztük. Ma a 8200 felvételizőből 2500 felvett külföldi hallgató 53 százaléka jön az EU-ból, 42 Ázsiából és 5 Észak-Amerikából. Ár-érték arányban még mindig nagyon jónak számítunk. Hogy ez mennyire számít, dr. Szirmai János, az International College, a legnagyobb, Magyarországra hallgatót toborzó cég, igazgatója a svédek és a norvégok példáját hozza, akik anyagi megfontolásból szívesen hajóznak át Lengyelországba tanulni.
A sikerhez azonban nem elég az olcsó és jó képzés. A megfelelő diákokat meg is kell találni, akik képesek a magyar felvételi, majd később az egyetemi elvárásoknak megfelelni. Ehhez szükség van jó kapcsolatrendszerre, sokszor diplomáciai szintű megállapodásokra. Egyrészt lehetővé kell tenni a vízumszerzést a hallgató számára, másrészt ki kell szűrni azokat, akik egyszerűen el akarnak menekülni otthonról egy jobb élet reményében, de a tanulmányokért nem elkötelezettek. És persze a jelentkező ne csak okos legyen, természetesen tudjon fizetni is! Szaúd-Arábiában például az állam küldi a hallgatókat, míg Nigériában egy helyi kapcsolat segíti az értékes diákok toborzását. A feladat bonyolultabb, mint egy hirdetés vagy tv spot feladása.

A szerző a Milestone Consulting munkatársa, a külföldi egyetemi felvételik szakértője

Fotó

Career power bitchKülker Gólyatábor 2011. BalatonlelleFridge Fesztivál 2011Menni vagy nemBetyárdűlőPaintballEgy hely nem elégKendermajális