• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Nem kell fénymásolgatni

Az ETR és a Neptun mellett az oktatást támogató rendszerek (LMS, például a Moodle) is a barátaink. Az utóbbi egy olyan keretrendszer, ami a tanárok és a hallgatók közötti kommunikációt hivatott elősegíteni. Használjuk őket, ha van rá lehetőségünk. A kérdés, hogy valójában hogyan és mire. •

moha magazin december / web 2.0 / innováció / egyetem

2011.01.07.

írta/forrás
Balkányi Nóra

Mint egészséges XXI. századi fiatalok, az okostelefonunkkal alszunk és általában serényen püföljük a billentyűzetet. Ma már életünk minden területén, így a felsőoktatásban is jelen van a számítástechnika. De tanáraink generációjától sem áll messze ez a világ, bármennyire is szívesen képzelődünk ilyesféle generációs szakadékról. Az egyetlen különbség, hogy ők nem laptopon, hanem Commodore 64-en írták a szakdolgozatot, miközben mi gyerekként a Prince of Persia pályarekordjait döntögettük. Striker Sándor, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar egyetemi docense 1985 óta számítógép-felhasználó. Véleménye szerint az informatikai rendszerek és a felsőoktatás együttműködésének első fontos lépése náluk az ETR és a megnövekedett hallgatói létszám egyidejű megjelenése volt. Mindezt követte némi mátrix típusú vízió a gépek eluralkodó hatalmáról, de a fenntartásokat legyűrték a később megjelenő kényelmes és hasznos funkciók: az e-learning használata. A kifejezés amellett, hogy az elektronikus tanításnál/tanulásnál azért jobban hangzik, egyszerűn digitális alapokon álló oktatási szisztémát jelent.

Striker például feltölti a Moodle-re a tananyagok egy részét, a tematikát, néhány előadást és minden olyan információt, ami aktivizálhatja a diákokat. Szerinte a Moodle inkább egy lehetőség, mint kötelező használati eszköz, és itt is a legfontosabb maga a tananyag, az oktatott tudományterület. Az is mindegy, bölcsész vagy reál tárgyról van-e szó. Bármennyire is bizarr, de akár Kantról is lehet kérdezni multiple choice típusú vizsgán. A tanár személyiségétől persze függhet, akar-e alkalmazni e-learning programokat. Ha viszont az óratípus és a tanár habitusa is megfelel az LMS-rendszer használatának, még akkor sem pótolhatóak az olyan hallgatói megnyilvánulások, mint például a szóbelizés. Ugyanígy nem váltható ki még elektronikusan bölcsészterületen az olvasás szükségessége.

Striker Sándor szerint a felsőoktatási munka akkor működik jól, amikor egy nagy tudású oktató és egy tanulni vágyó hallgató minél személyesebb viszonyt képes kialakítani a tudás átadása és a módszertan szempontjából. Ebben segíthet a Moodle, mindenkinek másként.

Ahogyan a diák

Másodéves andragógiahallgatók egyetértettek abban, hogy a Moodle valószínűleg sokkal több mindenre jó, mint amennyire ők maguk is ismerik a rendszert. A PPK-ra bekerülők az első félévben informatikai bevezetőn megtanulják, mi is az a Moodle, de innentől kezdve a rendszer elengedi a kezüket. Magukon, illetve főleg az oktatókon múlik, mennyire használják ki az LMS lehetőségeit. Horváth László szerint a tanárok általában ppt-feltöltésig jutnak el, tovább kevesen. „Arra, hogy csak tárhelyként funkcionáljon, felesleges a Moodle. Megvalósulhatna csoportmunka is a közös felületeken, megoszthatnánk és közösen szerkeszthetnénk fájlokat.” A többiek is hasznosnak találják a rendszert. Szilágyi Anna és Szabó Kata kampányszerű felhasználók: a ZH-hoz és beadandó hullámban a hasznos információkhoz (határidők, feltételek, követelmények) a Moodle-ön keresztül jutnak el. Égi Zsófi az elektronikus forma előnyeit tartja fontosnak. Vidékiként nem kell pendrive-val és nyomtatókkal foglalkoznia, elég akár az utolsó pillanatban feltölteni a dolgozatot a közös tárhelyre. Az online vizsgázást is pozitív lehetőségnek tartja. „Nekem bejönnek ezek a vizsgák. Komolyabb, mint ha leülnénk egy darab papír elé, ráadásul utána rögtön megtudjuk az eredményt is.” Fehérvári András első éves pedagógia szakon, meglátása szerint a tanárok körülbelül 2/3-a vagy csak ígérget, vagy egyáltalán nem dolgozik a rendszerrel. A maradék 1/3 viszont aktívan használja a Moodle-t. „Szemináriumokon erősebb a jelenléte, állandó tájékoztatást kapunk, fent vannak a beadandók, minden héten frissül, online vezethetik a katalógust is. Egyértelműen segíti a kommunikációt a hallgató és az oktató között.”
 

SIS, LMS, Moodle

A magyarországi egyetemeken sokféle információs rendszert használhatunk (már aki). A hallgatók barátai a legtöbb esetben a SIS (Student Information System) és az LMS (Learning Management System) lesznek. Az előbbibe tartozik az ETR és a Neptun, ezek teszik lehetővé, hogy többé ne papíron keljen közelharcot vívva jelentkezni a vizsgákra és az órákra. Az utóbbiból szintén két típus vált népszerűvé Magyarországon: a CooSpace és a Moodle, emezeket pedig vizsgázásra, tartalmak feltöltésére és közös szerkesztésére találtak ki. Történetesen úgy alakult, hogy az ELTE bizonyos karain a zárt forráskódú CooSpace-t, a Corvinuson pedig a nyílt forráskódú Moodle-t kezdték el használni. Itt található a legnagyobb felhasználói és kurzusszámmal rendelkező installáció, amit egy innovatív kezdeményezés keretében összekötöttek a Neptunnal is. Az ELTE szerverein viszont a CooSpace és az ETR működik jól együtt, mivel itthon a két rendszert ugyanaz az a cég fejleszti. A kakukktojás az a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, ami ugyan ELTE és ETR, de már 3 éve Moodle.
 

Fotó

DIY - Így készült a 3D MOHA logóKalap és szaxiBetyárdűlőERASMUSMANHarmadik típusú fesztiválnyárELTE-ÁJK Gólyatábor 2011 GyöngyösPont Ott Parti - ArcokTanár lett Tanzániában