• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Az egyetemi rangsorok labirintusa

Bár az egyetemi rangsorok nem tudnak teljes képet adni a felsőoktatási intézmények tényleges teljesítményéről, és manipulálni is lehet azokat, e toplisták igazi önbeteljesítő jóslatok, hiszen az egyetem jó helyezéssel vonzóbb lesz, így jobb és több hallgató közül tud válogatni. •

rangsor / egyetem / moha magazin január

2011.01.19.

írta/forrás
milestone consulting

A globális egyetemi rangsorok sokféle statisztikai adat alapján készülnek, amelyeket különböző szempontok szerint állítanak össze és súlyoznak. Az összesített számok így gyakran pont a lényeget rejtik el. Az eredmények mögötti statisztikák feldolgozása és a kategóriák súlyozása nagyon eltérő. Így születhetnek olyan ellentmondások, hogy a világranglistán negyedik Oxfordot is megelőző londoni UCL a hazai pályán kikap a nemzetközi rangsorban századik helyen tanyázó egyetemtől. A leggyakrabban idézett világranglista a sanghaji Jiao Tong Egyetem évente összeállított ARWU-rangsora, a Times Higher Education és az abból kivált Quacquarelli Symonds (QS). Míg a QS-nél az összesített eredmény 40%-át a tanárok és a tudományos életben dolgozók értékelése alapján összeállított egyetemi presztízs kategória teszi ki, addig a Times az oktatás presztízsét kérdőívezés alapján méri, amely 15%-a az összesített eredménynek.

A gyakran idézett, klasszikus rangsorok morbid módon nem a tanítás színvonalának emelésére ösztönzik az egyetemeket, ugyanis az összesítés során a publikálási és kutatási adatok kapnak nagyobb hangsúlyt. Ráadásul a diákok véleményéről ezek a globális toplisták gyakran nem árulnak el semmit. Nem ritkán sokkal részletesebb képet kapunk, ha az országos ranglistákat és a szakok szerinti chartokat is megnézzük. Az Egyesült Királyságban a Guardian University Guide és a Times listája a mérvadó, de létezik számos alternatív összeállítás is, mint amilyen az Egyesült Államokban a Washington Monthly, ez azt nézi, hogy melyik egyetem nyújtja a legtöbbet az amerikai társadalom számára.

Az összesített egyetemi rangsorok keveset mondanak el mind az egyetemen található szakokról és annak minőségéről és az ott szerzett diploma valódi presztízséről. Különböző egyetemek más-más területeken erősek. Így sokszor az általános értékelésen elért eredmények ellenére is érdemes egy bizonyos egyetemre jelentkezni, ha ott tanulhatjuk a legjobban azt, ami minket valójában érdekel. Nehéz helyzetben van az a diák, aki példának okáért kontinentális és nem angolszász filozófiát szeretne tanulni az Egyesült Királyságban. A vezető egyetemek (Oxford, Cambridge, UCL, LSE, St Andrews) dobogós helyezettjei kizárólag logikára épülő analitikus filozófiát tanítanak. Így, ha A Marxot, Nietzschét, Heideggert vagy akár Hegelt szeretnél komolyabban tanulmányozni az ehhez értő legjobb tanárok szárnyai alatt, kénytelen leszel egy kevésbé magasan pozicionált egyetemet választani. Ezen a területen a legerősebb tanszék az Egyesült Királyság összesített listájának 73. helyét birtokló Middlesex Universityn található. Az egyetem hírneve és a tanszék szakmai felkészültsége mellett a hallgatók elégedettségét mérő és a tanár-diák arányt mutató kategóriákat is érdemes egyenként megnézni.

A New York Times néhány hete tárta fel a hátterét az Alexandriai Egyetem meglepően gyors felemelkedésének a világ legjobb négyszáz felsőoktatási intézményei közé. A rangsorolással foglalkozó szakemberek akkor kapták fel a fejüket, amikor az Alexandriai Egyetem egyik évről a másikra megelőzte az amerikai Georgetown-t, a Holland Delft University of Technologyt és a University of Birmingham mögé került, egy szakirányban pedig a negyedik lett a Bostoni MIT mögött. Kiderült, hogy az előkelő helyezést a kutatási téren felmutatott 32 százalékos ugrással sikerült elérnie az intézménynek. A kutatási eredményeket a tanszéken dolgozók publikációinak számából és az arra vonatkozó tudományos hivatkozásokból mérik. Így érthető, hogy az Alexandriai Egyetem villámgyors felemelkedése egyenesen összekapcsolható egyetlen professzor tevékenységével, aki az év folyamán 320 cikket publikált a saját maga által szerkesztett tudományos folyóiratban.
A cél tehát: mindenáron felkerülni a térképre. A megkerülhetetlen egyetemek hosszú, szerves és tudatos fejlődésnek köszönhetően tudják ezt elérni és pozíciójukat tartósan megőrizni. Az Alexandriai Egyetem példáján viszont azt is látjuk, hogy kellő „szorgalommal“ könnyen válhat valakiből alkalmi vendég ezeken a ranglistákon, mivel a szükséges statisztikákon – kellő tudatossággal – viszonylag gyorsan tud egy egyetem változtatni. Árulkodó, ha Magyarország vezető egyetemei ezek fényében is képtelenek felkerülni a ranglistákra.

A szerző a Milestone Consulting munkatársa.

Fotó

Tanár lett TanzániábanRomani Deisgn divatbemutató Szépművészeti MúzeumRomani Divatbemutató szeptember 21.Kalap és szaxiKendoVizsgadivatFejbőrtérképGazdag szülőt mindenkinek