• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Diploma nyelvvizsga nélkül?

2010 nyarán megint óriási döbbenetet keltett, hogy a végzősök negyede nem kaphatta meg diplomáját, mert nincs nyelvvizsgája. A nyelvvizsgatörvény támogatói és ellenzői feszültek egymásnak. Kérdés: legyen-e továbbra is kötelező nyelvvizsga diplomához? •

nyelvi képzés / nyelvvizsga / diploma / nyelvtanulás

2011.01.20.

írta/forrás
Turóczy Zsófia

Hiába tette le a nyári záróvizsgát a hallgatók közel 30 százaléka, nyelvvizsga nélkül nem kaphatott diplomát. Az agrár- és a művészeti felsőoktatási intézményekben a legrosszabb a nyelvvizsga diplomához viszonyított aránya, ahol a hallgatók több mint a fele nem vehette át oklevelét az előírt nyelvvizsga nélkül. Ez az arány tíz százalék alatti az ELTE-n, a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Rendőrtiszti Főiskolán. A legjobb eredménnyel a Semmelweis Egyetem büszkélkedhet, ahol mindössze a hallgatók 3 százaléka nem vehette át ilyen okból a diplomáját.

Az Eurostat felmérése szerint a magyarok háromnegyede csak az anyanyelvét ismeri, az unióban itt beszélnek a legkevesebben idegen nyelven. 1996 óta emiatt kötik nyelvvizsgához a diploma megszerzését. Ha a középfokú tanulmányok során nem sikerült letenni a nyelvvizsgát, marad az egyetemi nyelvóra, a nyelviskola vagy az egyéni felkészülés az egyetemi évek alatt. Ha ez is elmarad, akkor a kötelező papír beszerzése eltolódhat egészen az államvizsgán túlra.

Kötelező legyen-e a nyelvvizsga a diplomához?

Szükséges-e egyáltalán a nyelvvizsga a diplomához? Az ellenzők nem tartják alkotmányosnak, hogy az államvizsgával igen, de nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatóknak az egyetemek és főiskolák diplomát nem adnak ki. Szerintük egy felnőtt ember maga is el tudja dönteni, szüksége van-e nyelvvizsgára vagy sem, és a munkaerőpiac majd úgyis eldönti, lehet-e boldogulni nyelvvizsga nélkül vagy sem. A helyeslők viszont azzal érvelnek, hogy a diák már a beiratkozáskor is tisztában volt ezekkel a nyelvvizsga-követelményekkel, és elengedhetetlen, hogy egy diplomás ne tudjon számot adni szakértelméről legalább egy idegen nyelven, arról nem is beszélve, hogy már a középiskolában is megvolt a lehetősége két nyelv elsajátítására.

„Én sem azt gondolom, hogy nyelvvizsgára lenne szükség, hiszen az csak egy adott pillanatban, mesterséges körülmények között méri a nyelvi ismereteket” – mondja Sipos Júlia, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének főtitkára. – „De sajnos éppen a mostanában sokat hallható tiltakozás jelzi, hogy bizony sokakat rá kell valahogy kényszeríteni arra, hogy megszerezzék és igazolják a használható nyelvismeretet. Szomorú, hogy az EU-statisztikákban állandóan azzal szembesülünk, hogy utolsók vagyunk mind az ismert nyelvek számát, mind pedig a szintjét tekintve. A diploma már egy nagyon késői időpont ahhoz, hogy a nyelvvizsgát megköveteljük. Az lenne az ideális, ha a felsőoktatásba nem kerülhetne be olyan, aki B2-es szinten nem ismer legalább egy világnyelvet, elsősorban az angolt.”

Nincs egyetemi szint külföldi szakirodalom nélkül

„Elengedhetetlen, hogy az adott felsőoktatási intézmény tanulója ne tudja legalább egy idegen nyelven az adott szakirány külföldi szakirodalmát tanulmányozni. A jelenlegi törvény egy kényszerhelyzet, utólagos megoldás. Ha már azt a lépést elmulasztottuk, hogy bemenetkor mérjük a felsőoktatásba bekerülők nyelvismeretét, akkor legalább kimenetkor egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal igazolják a diplomázók, hogy ismerik az adott nyelvet.” Dr. Kovács Éva, a Semmelweis Egyetem Nyelvi Kommunikációs Központjának igazgatója szintén úgy gondolja, hogy nem baj, sőt szükséges, hogy törvény írja elő a kötelező nyelvvizsgát, mivel megengedhetetlen, hogy a mai világban ne tudjon egy diplomás pályakezdő nyelveket beszélni. Nagy Veronika németmagántanár is támogatja a nyelvvizsgához kötött diploma szabályát. „Nem elég manapság egy szakma ismerete, rengeteg multinacionális és külföldi cég van jelen Magyarországon, amelyeknél pusztán a szakértelem nem elég, az alkalmazottaknak és a pályakezdőknek a hozzáértésüket idegen nyelven is prezentálni kell.”

Szőnyi Vera már végzett a Pécsi Tudományegyetemen, de nem veheti át a diplomáját az előírt nyelvvizsgák hiányában. Az ottani bölcsészkaron az egyetemi diploma kiadásához két különböző nyelvből kell egy középfokú és egy alapfokú nyelvvizsgát tenni. Bár jelentős hátránnyal indult pálykezdőként az álláskeresésben egyetemi oklevél, még inkább nyelvvizsga nélkül, mégis helyesli a törvényt a nyelvvizsga-köveleményekről. „Úgy gondolom, semmi hátrányunk nem származik abból, ha a diplománk kiadását nyelvvizsgához kötik. Egy diplomával rendelkező felnőtt, értelmes embernek fel kell tudnia ismerni, hogy a mai világban mekkora jelentősége van az idegennyelv-ismeretnek, milyen hangsúllyal lesz jelen a megszerzett nyelvismeret majd későbbi munkájában, saját maga további képzésében vagy akár a kapcsolatainak kiépítésében. Tehát akár külső kényszertől, akár belső indíttatástól vezérelve, de a nyelvtudás, a nyelvvizsga hátrányukra biztosan nem válik. Európa mindig is többnyelvű volt és az is marad. A nyelvtanulás biztosítja az átjárhatóságot a kultúrák, illetve a nyelvek között.”

Nyelviskola, magántanár vagy egyetem

Sokan diplomaleadáskor kapnak észbe, hogy még nem teljesítették az előírt nyelvvizsga-követelményeket. Így hirtelen döntéskényszer elé kerülhetnek. Hova menjen ilyenkor nyelvet tanulni a végzős hallgató? Sipos Júlia szerint sokan jelentkeznek ebből az indokból nyelviskolába, sőt léteznek kifejezetten nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamok is. Persze a jelentkezés után általában az első kérdés az, hogy mikor vehetik kézbe leghamarabb a nyelvvizsga-bizonyítványukat, holott ez előre nem megmondható. „Nehéz munka, család mellett még tanulni is. Mindemellett az utóbbi években nagyon lecsökkent a nyelviskolákba jelentkező egyéni tanulók száma, viszont akik jelentkeznek, sokkal céltudatosabbak” – véli Sipos Júlia.

Mások magántanárhoz mennek. Nagy Veronika magántanár több érvet is felsorol, hogy miért választják ezt az utat a nyelvvizsgára készülők. Nem vált be számukra az eddigi csoportos nyelvtanulás a közép- és felsőfokú tanulmányaik során. Másrészt gyors segítségre van szükségük, és erre a legpraktikusabb nyelvtanulási lehetőség a magántanár. Az is lehet, hogy a szóbeli kifejezés esik nehezükre, hiszen a csoportos nyelvtanulások alkalmával „megúszták” a beszélgetést. Viszont ha a tanár csak velük foglalkozik, akkor nem tudják kikerülni, rá vannak kényszerítve a beszédre. Legtöbben korábban már tanulták a nyelvet, de felfrissítenék azt, vagy egy-két speciális problémájuk vagy időbeosztásuk miatt választják a magántanárt.

Az orvosoknak nem probléma

A SOTE-n minden hallgatónak két nyelvvizsgát kell letenni (az egyik kötelezően az angol), ezek közül az egyik egyetemi záróvizsga is lehet. Eközben a latin nyelv is kötelező a FOK-, GYTK-hallgatók számára, az ÁOK-hallgatóknak pedig szabadon választható kötelező. A nyelvi intézetben több nyelvvizsgatípus mellett a PROFEX egészségügyi szakmai nyelvvizsgát is le lehet tenni, amelyet kimondottan az orvostanhallgatók számára dolgoztak ki, tudom meg az intézet vezetőjétől, dr. Kovács Évától. Annak, hogy hogyan érte el a Semmelweis Egyetem a legjobb eredményt a nyelvvizsga-követelmények teljesítése terén, dr. Kovács Éva szerint „az egyik oka az, hogy a legtöbben már egy vagy két nyelvvizsgával érkeztek az egyetemre, hiszen évről évre ezen az egyetemen a legmagasabb a felvételi követelmény”. Akik rendelkeznek kötelező nyelvvizsgával, azok is tanulhatnak szaknyelvet, akik pedig még nem, azok számára nagy előny, hogy intézeten belül tanulhatnak nyelvet és egyben szaknyelvet is.

A munka miatt kell

Sok egyetem biztosít egy-két féléves ingyenes nyelvoktatást, de nem biztos, hogy mindenkinél meghozza a várt eredményt. „Részt vettem az egyetemen a két féléves ingyenes nyelvoktatáson, de sajnos a heti két nyelvóra egy olyan csoportban, amibe a hallgatók különböző céllal és nyelvi szintekkel kerülnek össze, ritkán vezet látványos eredményhez. Számít, de a cél eléréséhez nem elég. Magánnyelvórákat nem vettem, mert nagyon magas volt nekem a különóra díja. Találtam viszont csoportos oktatást indító nyelviskolát kedvezőbb áron. Jellemző volt a csoportunkra, hogy tizenkét főből tízen diplomával rendelkező, munkát kereső fiatal felnőttek voltunk. Ezenkívül azért is választottam a nyelviskolai képzést, hogy társaságban legyek, húzzanak magukkal a többiek, fejlesszem a kommunikációs képességemet, legyen alkalmam magabiztosságot szerezni és hogy hozzáértő tanárok segítsenek a hibáim kiküszöbölésében” – magyarázza indokait Szőnyi Vera.

Szőnyi Vera angolt és németet tanul, ez a két nyelv egyezik Sipos Júlia tapasztalataival is. A nyelviskolákban a tanulók 70-80 százaléka angolul akar tanulni. További 10 százalék németet és az összes többi nyelvet a fennmaradó 10 százalék. A spanyol viszonylag népszerű, miközben a francia eléggé visszaszorult. A főtitkár szerint az eszperantó és a lovári néhány évvel ezelőtt volt népszerű, de összességében nem volt magas az e nyelveket tanulók aránya. Ma már a lováriból, eszperantóból tett nyelvvizsgákat a legtöbb helyen nem fogadják el.

Mi lehet a megoldás?

Ha a középiskolai oktatás vagy a diák szorgalma nem volt elegendő legalább egy nyelvvizsga megszerzéséhez, egyetemi tanulmányok mellett már sokkal nehezebb megbirkózni ezzel a problémával. „Sok egyetemista azt hitte, hogy diplomaírás mellett sikerül a nyelvvizsgára felkészülnie, de időközben kiderült számára, hogy egy nyelvvizsga nagyobb energiabefektetést kíván, mint amit az egyetemmel párhuzamosan teljesíteni tud” – mondja Nagy Veronika. A magántanár szerint problémát okozhat az is, ha a hallgatók a tudásukat túlságosan fel-, a nyelvvizsgát pedig lebecsülik, ráadásul gyakran nem a megfelelő nyelvvizsgatípust választják. Természetesen a családi és az anyagi körülmények is befolyásolhatják a nyelvtanulás mikéntjét, az MSZOE (Magyar Szülők Országos Egyesülete) éppen ezért hivatkozott alkotmányellenességre, mivel jogtalannak tartják, hogy azok a diákok, akik leállamvizsgáztak, a nyelvvizsga nélkül nem kaphatták kézhez a végzettségüket igazoló oklevelüket. „Az egyetemi évek gyorsan elrepülnek, és egyszer csak ott találod magad az államvizsgán, és rájössz, hogy olyan sokat tanultál, buliztál, voltál szerelmes, voltál magad alatt, csalódtál, barátkoztál… Mindenre volt időd meg eszed, csak arra nem, hogy nyelvvizsgát szerezz” – magyarázza helyzetét Szőnyi Vera.

Megoldást mégis kell találni, egyrészt helyi érzéstelenítést azok számára, akik most oklevél nélkül maradtak, és a jövő egyetemistái számára is, hogy lehetőleg ne kerüljenek abba a helyzetbe, mint korábban végzett társaik. Sipos Júlia szerint az egyetemeknek a szaknyelvi oktatásra kéne hangsúlyt fektetniük, hogy a diplomás bármikor tudjon idegen nyelven prezentációt készíteni, részt vehessen konferenciákon, kutatásokon, külföldi kollégáival szót tudjon érteni. Hosszú távon az lenne az ideális, ha a diákok a közoktatás keretein belül meg tudnának tanulni legalább egy nyelvet B2-es szinten az állam által biztosított 1000 nyelvóra során. „Az is megoldás lenne, ha a nyelvvizsga belépési követelmény lenne az egyetemekre, főiskolákra. Támogatni kellene a nyelvoktatás azon típusát, ami az egyén saját szakmájához kötődik. Azoknak, akik most nyelvvizsga híján diploma nélkül maradtak, talán segítene, ha visszajárhatnának az egyetemre nyelvórákra” – sorolja a lehetséges megoldásokat Sipos Júlia. Már csak idő, pénz, no meg néhány lelkes nyelvvizsgázni vágyó szükségeltetik a probléma megoldásához.

Nyelvvizsga-követelmények tájékoztató jelleggel

(Minden intézmény maga határozza meg a nyelvvizsga-követelményeket.)

Bachelor: egy alapfokú nyelvvizsga, helyettesíthető A vagy B típusú középfokú nyelvvizsgával, néhány szakon megkövetelik a középfokú C nyelvvizsgát is.

Egyetemi mérnökképzésben (mester): egy középfokú C típusú általános nyelvvizsga.

Egyetemi bölcsészképzésben (mester): egy alap- és egy középfokú C tipusú nyelvvizsga.

Gazdasági képzésekben: egy középfokú szakmai C típusú nyelvvizsga vagy felsőfokú C típusú általános nyelvvizsga, máshol angol közép C.

Nemzetközi gazdálkodás szakokon: két különböző nyelvből letett középfokú C típusú szakmai nyelvvizsga, amelyből az egyik helyettesíthető felsőfokú C típusú általános nyelvvizsgával.

Fotó

Harmadik típusú fesztiválnyárCareer power bitchFacebookKalap és szaxiKülker Gólyatábor 2011. BalatonlelleTöbb technót a ParlamentbeMenni vagy nemZSKF Gólyatábor Csopak