• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Diploma a rácsok mögött

Mit lehet tenni, ha valaki Magyarország legszigorúbb büntetés-végrehajtó intézményébe kerül, ahol az átlagosan letöltendő évek száma tizennégy? Például tanulhat, minden szinten. Ha elég sok ideje és kitartása van valakinek, az írás-olvasás megtanulásától akár az egyetemig is vihet a szellemi út. •

börtön / MOHA magazin 2011 ősz / felsőoktatás / tanulás

2011.10.21.

írta/forrás
Turóczy Zsófia

Szeged belvárosában, az impozáns épületekkel körülvett Mars téren vagyok. Ezen a téren áll a Szegedi Fegyház és Börtön, ismertebb nevén a Csillagbörtön neoreneszánsz épületegyüttese. Nevét az egyik börtönépület csillag alaprajzú elhelyezése miatt kapta a köznyelvben. A beléptetéskor barátságos légkör fogad, ám a zárkákhoz közeledve rácsról rácsra fagyosabb a hangulat, és egy lépést sem tehetek kísérő és a fogvatartottak kíváncsi pillantásai nélkül.


14


A Csillagbörtönről Bozó Bea sajtóreferenstől tudok meg többet. A Szegedi Fegyház és Börtön országos hatáskörű végrehajtó bv-intézet ami annyit tesz, hogy az ország területéről leginkább azokat az elítélteket őrzik itt nagy számban, akik életfogytiglani börtönbüntetést kaptak. Számokban kifejezve: fegyház kategóriában 189 életfogytos elítélt él itt, az átlag-ítéletidő 14 év, az elítéltek átlagéletkora pedig 34 év. „Fiatalembereket tart fogva a Szegedi Fegyház és Börtön. Az ő oktatásuk valamilyen oknál fogva megszakadt a kinti életben, és azt itt folytathatják. Tehát attól még, hogy valakinek a szabadsága szünetel, az nem jelenti azt, hogy abba kell hagynia a tanulmányait” – mondja Bozó Bea. A börtönben a munkáltatás mellett van számítógépes terem, könyvtár, a rabok zenei, művészi foglalkozásokon vehetnek részt, és mindenekelőtt lehetőségük van tanulni.


Felsőoktatási boom


Még ma is előfordul olyan, aki itt, a börtönben tanul meg írni-olvasni. A 2000-es évektől kezdve megugrott az oktatásban részt vevők száma, egyre többen fedezik föl a tanulás szükségességét és előnyeit. Mivel a Csillagbörtönben általában sok időt töltenek az elítéltek, az oktatás nagyon fontos, „hiszen – ahogy Bozó Bea fogalmaz – a börtönnek alapvetően éppen az a célja, hogy az embereket majd egyszer visszavezesse a társadalomba. Tizenöt elítélt kivételével egyszer mindenki szabadul. És nem mindegy, hogy hogyan. Hogy már írni-olvasni tudó emberként, vagy szakmával, érettségivel a kezében, vagy netalán egy főiskolai diplomával. Egy ilyen ember már sokkal jobban mérlegeli a kinti világban a tetteit, mint az, aki tudatlanul kerül ki a börtönből.”

A Csillagban 72-en járnak általános iskolába, középiskolába 80-an. Jelenleg asztalos szakképzés folyik, de nemrég végeztek a festőtanulók, tehát valamilyen tanfolyam mindig működik az intézetben. A főiskolások boomját éli a Csillag: ilyen sokan még nem tanultak a börtönben felsőoktatásban, mint az idén: 21-en a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar társadalomtudományi szakára hárman, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára ketten, a Szent Pál Akadémiára, teológus szakra hárman, az egri Esterházy Károly Főiskola informatikus-könyvtáros szakára öten és a Sola Scriptura Teológiai Főiskolára pedig tízen járnak. Az elítéltek mind dolgoznak valamit: könyvtárosként, az asztalosműhelyben vagy éppen a konyhán, de saját maguk fedezik tanulmányaikat.


A kezdetek


A Szegedi Fegyház és Börtönnek, hiszen Szeged egyetemváros, mindig nagyon jó kapcsolata volt a különféle oktatási intézményekkel. Annak idején akadtak olyan börtönlakók, akik már érettségizettek voltak, és a börtön falain belül is szerették volna továbbképezni magukat. Így a börtön megkereste a Szegedi Tudományegyetemet, és kiválasztottak egy olyan szakot, amit a benti körülmények között is végezni lehet. Ez megkerülhetetlen szempont volt, mert például vegyészetet elég bajosan lehetne tanulni a börtönben, de könyvtáruk van, így kézenfekvő volt a könyvtáros szak. Néhány tanár bejárt oktatni, a tananyagot behozták, voltak konzultációs napok, vizsgáztatni is bejöttek az elítélteket. Közülük egy Master minősítést is kapott, tehát sikeresen lediplomázott, és már szabadult is. Csak az sajnálatos, hogy a büntetés-végrehajtásnak nincs lehetősége az utánkövetésre, hogyan boldogulnak a börtön falain kívül az egykori elítéltek. Így általában a szabadult diplomások jövőjéről sincsen túl sok információ.

Mára nem a Csillagnak kell oktatókat a börtönbe csábítani, hanem már a felsőoktatási intézmények keresik meg a börtönt. Sok elítéltben benne van a vágy, hogy továbbképezze magát, ehhez pedig az intézet megpróbálja megtalálni a különböző megoldásokat. A tananyagot ma már feltöltik az internetre vagy CD-n megküldik a családnak, ők meg tanszercsomagban kinyomtatva beküldik a fegyházba. A vizsgák általában írásbeliek, de minden félévben bejön vizsgáztatni egy-két tanár.



És hogy mit ér a börtönévek alatt szerzett diploma? „Van olyan pozitív példa, hogy el tudott helyezkedni a diplomájával diplomás munkakörben az innen szabadult elítélt. Persze attól még, hogy valaki megszerez egy diplomát, nem biztos, hogy talál is munkát abban a munkakörben, viszont mindenképpen egy értelmesebb, intelligensebb ember hagyja el a börtönfalakat” – véli a sajtóreferens.


Hogy látják ezt maguk az elítéltek?


Két elítélttel beszélgettem a börtön könyvtárában, akik, bár a nevük elhallgatását kérték, de szívesen meséltek arról, hogy milyen újból az iskolapadban ülni. Mind a ketten informatikus könyvtárosnak tanulnak. Mint mondják, egyrészt jó érzés, hogy hasznosan tudják tölteni a benti időt, gyorsabban mennek a napok, a tanulás lelkileg is könnyebbé teszi az elzártságot. Másrészt a főiskolán használható tudást gyűjtenek, így van reményük arra, hogy ezt a tudást majd kint is kamatoztatni tudják. Az egyikük lassan végez, ám a diplomavédésre már a rácsokon kívül fog sor kerülni az informatikai bróker szakirányt hallgató elítéltnek. A jövőt illetően bizakodik, ez a szak nemrég tört be a köztudatba, és a könyvtárosság egy új, XXI. századi, szokatlan válfaját képviseli. „Elképzelése persze mindenkinek van a könyvtárosi szakmáról. Könyveket kell ide-oda rakni, tehát semmi olyan, amit most tanulok. Van egy szakirány, az információbróker, amire az iskola szerint olyan nagy az igény, hogy nem bírnak annyi szakembert képezni, amennyire szükség lenne. Tehát akár egy teljes életet rá lehet építeni erre a tanulmányra, és látok is benne lehetőséget.”

Miért tanulnak? Szeretnének diplomások lenni. „A mai világban ez egy elengedhetetlen dolog, másrészt így karban tudom tartani az agyamat. És sok információ jut el hozzánk” – mondja a másik rab, aki jelenleg másodéves ugyanezen a szakon. Ezenkívül fontos az is, hogy ez egy otthonról végezhető munka. Így van esély arra, hogy ehhez a munkához nem kérnek erkölcsi bizonyítványt, és így nemcsak hasznos időtöltés, de tényleges lehetőség is a diploma megszerzése egy új élet elkezdéséhez.
 

Fotó

FejbőrtérképTanár lett TanzániábanMenni vagy nemBelépőERASMUSMANVOLT fesztivál egy pop9 szemévelKalap és szaxiPont Ott Parti - Arcok