• Moha a Facebookon
  • twitter
  • Rovat rss


Tanulj ingyen Dániában!

Eddig sem volt érdektelen, hogy Dániában ingyenes az angol nyelvű felsőoktatás az EU polgárainak, de a skandináv árak ismerete elbizonytalanított sokakat; az új felsőoktatási törvény tükrében viszont érdemes elgondolkodni, mi éri meg jobban, Dániában fizetni a megélhetésért vagy itthon fizetni álmaink szakjáért. Január 18-án tartott információs napot a hu-dan bt. a Szabó Ervin Könyvtárban, ahol mindent megtudhattunk a továbbtanulás részleteiről. •

külföld / külföldi tanulás / egyetem

2012.02.08.

írta/forrás
Kébel Nóra

Miért pont Dánia?

„Próbálkoztam magyar egyetemen, fél évet jártam a BGF-Külkerre, nem tetszett, inkább kimentem Dániába, és nem bántam meg! Máshogy tanítanak, kiscsoportban dolgozunk, előadásokat, prezentációkat kell csinálni.” - hangzik Fodor Tamástól a miértek velős összegzése, aki a Zealand Institue of Business and Technology International sales and marketing management szakának tanulója már második éve. Wagner-Várady Nórától, az esemény szervezőjétől cizelláltabb érveket kapunk, szerinte a dán felsőoktatás melletti legfontosabb érv az oktatási kultúra eltérő volta. „Dániában a csoportmunka, a projektalapú oktatás a képzés alapja, míg Magyarországon individualizált rendszer van, az egyetemi évek alatt nincs szükség érdemi kooperációra. A munkáltatói oldal is érzi ezt az előnyt, banálisan hangzik, de a magyaroknak probléma a csoportmunka. Másrészt aki Dániában szocializálódik, annak sajátja lesz a felelős állampolgári magatartás. Magyarországon kevéssé van jelen, hogy valaki ki merjen állni a jogaiért, a dán társadalomnak meg ez az alapja.” - vallja Nóra, aki a dán kultúra elkötelezettjévé vált az évek alatt.

„Itthon nagyon stresszes voltam, az iskolai elvárások miatt, kint pedig felvettem ezt a laza, mégis precíz mentalitást.” - tudjuk meg Dobi Boglárkától, aki a Copenhagen North Business College (CPH North) falai közt kezdte meg egyetemi tanulmányait a 2011/2012-es tanévben, Service management szakon. Dániában minden szép és jó, ahogy a mellékelt ábra mutatja, de ne feledkezzünk el a felmerülő nehézségekről sem: az óceáni éghajlat miatt egyenletesen hűvös, szeles, esős időjárásról, és a tényről, hogy egy tőlünk teljesen idegen kultúrában kell elboldogulnunk. Amíg a kedves továbbtanulni vágyó a pro és kontrákat ízlelgeti, lássuk, miként zajlik a felvételi folyamat.

Talpra magyar

A jelentkezési határidő a dán felsőoktatásba március 15. A jelentkezéshez szükséges iratokat, – úgymint érettségi bizonyítványt, ha az még nincs, félévi vagy előző évvégi bizit –, ezen felül bármilyen területen elért kiemelkedő teljesítményről szóló oklevelet angolra kell fordítani, majd a kiadó intézménnyel lepecsételtetni, nincs szükség közjegyző általi hitelesítésre. A hivatalos iratok azonban csak a felét teszik ki a felvételi anyagnak, szükséges még elküldeni egy motivációs levelet, ami a rendezők szerint 50%-ot nyom a latba. Mielőtt valaki kineveti az előző sort, közlöm, ez nem a magyar valóság, ergo érdemes adni egy esélyt az őszinteségnek, mint ahogy a nyelvtudásunkat is be kell bizonyítani. A hu-dan bt. szervezete biztosít egy nyelvvizsgát, amelyet egy kivételével az összes velük kapcsolatban álló felsőoktatási intézmény elfogad, erre a nyelvvizsgára a Skandináv Házban kerül sor február 11-én és 25-én délután. „A hu-dan bt. a teljes jelentkezési folyamatot segíti, tájékoztatunk az felvételi és elbírálási rendszerről, megíratjuk az egységes nyelvi tesztet a diákokkal, kiértékeljük, kiküldjük az egyetemeknek, az egyetemek figyelembe veszik a mi ajánlásunkat, sikeres kijutás esetén pedig segítünk a szállás- és munkakeresésben.” - tákékoztat Nóra a felvételizők és a szervezet közel egy éves kapcsolatáról. Mindez 15ezer Ft-jába kerül a diáknak, amit az első sikeres félév végén visszakap. Ha valaki szeretné megspórolni ezt az összeget, egyénileg is jelentkezhet Dánia bármely egyetemére a megfelelő nyelvvizsga teljesítésével. Az eredményekre április-májusban derül fény, sikeres elbírálás esetén még egy skype-on zajló felvételi beszélgetésre kerül sor.

BA, MA, AP, Top-up BA

Nem, ez nem kezdő dán nyelvlecke, hanem a felsőoktatási rendszer összefoglalása, ugyanis a skandináv országban eltérő a képzési struktúra. Megtalálható az itthon is jellemző alap- és mesterképzés azzal a különbséggel, hogy az alapképzés minden esetben három és fél évet jelent, és minimum egy, de inkább két félév szakmai gyakorlatot tartalmaz. Ugyanakkor a dánok az alapképzést is két részre osztották, a felsőoktatásból náluk a hallgató két év után Academy Profession diplomával is távozhat, ami egy itthoni OKJ-s oklevélnek felel meg, azzal a különbséggel, hogy ez másfél éves Top-up Bachelor képzéssel BA diplomává alakítható. Itthon még nem ismerik el az AP fokozatot, a világ több országában azonban elhelyezkedni és továbbtanulni is vígan lehet két év tanulás után. Bónuszként az állam a kiérkezésed követő három évben ingyenes dán nyelvtanfolyamokat biztosít, amelyet a helyi önkormányzatnál lehet igényelni.

Felmerülhet a kérdés, mire fel ez a nagy adakozó kedv az oktatás minden területén? Wagner-Várady Nórától erre a kérdésre is választ kaptunk. Szerinte a dán állam egyrészt így szeretné vonzóvá tenni magát, megismertetni kultúráját az európaiakkal, másrészt szeretne minél több fiatalt kint tartani, akik így a dán államnak fognak GDP-t termelni, a társadalomba pedig könnyebb beilleszteni azokat, akik már eleve kint szocializálódtak huszas éveik elején.

A piszkos anyagiak

Nem kérdés, hogy drága kint az élet; nem is mondja senki, hogy a hallgató csücsül a babérjain, és naphosszat a saját vállát veregeti, hogy de jól megúsztad a magyar felsőoktatást! Dániában 18 éves, vagy még inkább 16 éves korától mindenki dolgozik, ez a helyi mentalitás része; így természetesen Bogi és Tamás is munkát vállalt suli mellett, hogy fedezzék költségeik legalább egy részét. „Tök mindegy, hogy dán vagy külföldi, a diákok 95%-a dolgozik heti 5 és 20 óra között, attól függ, h a szülei mennyit tudnak támogatni és milyen típusú munkát végez.” - tudtuk meg Vajda Krisztitől, a Copenhagen School of Design and Technology (KEA) multimédia és dizájn szakos tanulójától, aki szerint meg lehet élni a kinti diákkeresetből. „Kimenni legalább 2000EUR-val kell, de 3000-6000EUR az ideális. Miután elhelyezkedtél, van munkád, lakásod, nem kell kauciót fizetni, el tudod magad tartani a kinti munkádból.” Havi 150-200ezer Ft-ból lehet megélni a vélemények javarésze szerint. Bogi tapasztalatai alapján a legtöbben albérletben laknak, mert kollégiumot nagyon korán, április-május körül kell igényelni, ha meg is szeretnéd kapni, és mindkét szállásfajtát bútorozatlanul hirdetik. „Egy 15 nm-es szoba 2800-3500 korona között van, ami a jelenlegi forint árfolyam mellett 100-140ezer Ft-ot jelent.” - teszi hozzá Bogi. „Magyarországhoz képest drágább az élet, de ha ott végzel diákmunkát, sokkal jobban élsz a kinti árszínvonal mellett, mintha itthon dolgoznál a McDonaldsban 500-600Ft-os órabérért.”- hangzik Nóra véleménye a kérdést illetően

A közlekedést többféleképpen meg lehet oldani, a dániai biciklisek városi legendája gondolom mindenki számára ismerős. „Hatalmas bringakultúra van Koppenhágában, a munkások és diákok több, mint 50%-a azzal jár suliba és dolgozni hóban-fagyban is. A legnagyobb távolság Koppenhága ÉNY-i és DK-i része közt 10 km, az 40 perc bicikliút.” - mondja Kriszti, aki maga is cangán közlekedik nap mint nap, mint ahogy a dán hercegtől a takarítónőig mindenki. Bogi és Tamás azonban nincs benne a 10km-es körzetben, így ők tömegközlekedéssel hidalják át a távolságot. Koppenhága zónákra van osztva, az átutazott zónák számától függően 15ezer Ft és 50ezer Ft között van a 30 napos bérlet ára. A többi költség a fiatal igényein és pénztárcáján múlik.

Multikulti és a dán virtus

A felsőoktatásban tanulók 45%-a külföldi, a multikulturális környezet alapvető élmény egy dán fiatal számára. Az egyetemeken vannak nemzeti és nemzetközi csoportok, utóbbiakban angolul folyik az oktatás annak ellenére, hogy dánok is vannak köztük. „Olyan kint a tanulás, mint egy gimnáziumi osztály, huszonöten együtt vagyunk, nemzetközi diákok.”- meséli Tamás, aki ebben a környezetben talált barátokra is, a dánokhoz kevésbé került közel, mint kelet-európai társaihoz. Bogi szerint nagyon hasznos, hogy az egyetemi évek alatt nemzetközi kapcsolatokra tehet szert. „Több, mint 30 országból érkeznek az iskolába, van filippínó, thai barátom, sokféle nemzetiségű.” És mit lehet tudni a helyiekről? „Őszinte leszek, inni kell a dánokkal ahhoz, h megnyíljanak!” - nekünk Bogival nem kellett pertut innunk ahhoz, hogy megtudjuk ezt az információt, úgyhogy 1:0 ide Dániával szemben. Persze a végeredmény sok:1 az északi ország javára, hiszen emellett rengeteget tanulhatunk tőlük. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni a felelős állampolgári lét mintáját, amit Nóra szerint Dániában nagyszerűen el lehet sajátítani, de az is elhangzott, hogy kint az emberek megbízhatóak, a munkaközösségek együtt dolgoznak, segítik egymás munkáját. Ilyenek a politikusok és ilyenek a kisemberek is. Ha ennek csak fele igaz, már megéri ott körülnézni, úgyhogy hajrá!

Az iskolák és képzések listáját és további információkat találhattok a www.studyindenmark.hu honlapon.

 

Fotó

Trash refreshSzépségkirálylányPont Ott Parti - ArcokZSKF Gólyatábor CsopakAntwoord a Sound legbetegebb koncertjeELTE-ÁJK Gólyatábor 2011 GyöngyösRomani Deisgn divatbemutató Szépművészeti MúzeumTöbb technót a Parlamentbe